Áprilisi tél: veszélyben-e a szőlőtermés?
A hirtelen jött áprilisi havazás hiába látványos, a száraz fagyok sokkal inkább jelenthetnek veszélyt a szőlőtermésre.
A hirtelen jött áprilisi havazás hiába látványos, a száraz fagyok sokkal inkább jelenthetnek veszélyt a szőlőtermésre.
A tartós fagy miatt panaszkodnak a gazdák.
Egyre több az elöregedett, gondozatlan szőlőültetvény a Balaton északi partján. A tóra néző lejtőkre ingatlanfejlesztők fenik a fogukat, ezért a bortermők összefogást sürgetnek.
Újabb szőlőbetegség-fertőzési gócokat azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma a Badacsonyon. A korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján azonban indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre.
A történelmi Magyarország területén folytatott szőlőművelés évezredes jelentőségéről sokféle nézet él, azonban úgy tűnik, hogy „A szőlőművelésnek hazánkban a filoxera-vész fellépése előtt sem a kormány, sem a magánosok nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, és csak e szőlőbetegség fellépése ébresztette a közvéleményt a termelés ez ágának fontosságára (Bernát Gyula 1938). A helyzet az óta gyökeresen megváltozott.
Negyedik éve folyamatosan bővül a szőlőbor készítéssel foglalkozó cégek összárbevétele – olvasható ki az OPTEN cégadatbázisából. A 2015-ös év sem tekinthető kivételnek ebből a szempontból.
Mennyiségileg vegyes, de minőségileg jó évjárat lehet az idei bor a szüret első tapasztalatai, a szőlős gazdák és borászok várakozásai alapján.
A japánok nem sajnálják a pénzt a luxusra. A Kanazawa városában rendezett árverésen egy áruházlánc üzemeltetője 11 ezer dollárt fizetett egyetlen fürt szőlőért.
Nem kell hitetlenkedve a naptárt lobogtatni. Igenis túl van az első idei szüreten néhány magyar borász. Igaz, nem itthon, hanem Dél-Afrikában, ahol 1000 hektáron már Irsai Olivér is terem.
Az enyhe téli időjárás nem tett különösebb kárt a villányi szőlőültetvényekben, ahol a napokban teljesen befejeződött a decemberben kezdődött metszés.
A szombati jégverés nyomán elpusztult termés már nem pótlódik, az alsó rügyekből ugyan jöhet még hajtás, de azon a fürt már nem érik be. A legtöbb gazdának a magas díjak miatt nincs biztosítása, a kármentő alapra szorulnak – mondta a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke.
Inkább sokat dolgoznak, melegítik a földjeiket.
Egy kevesek által ismert, ártalmatlannak tűnő, de szőlőbetegséget hordozni képes ízeltlábú már-már a filoxéravészhez mérhető pánikot indított el a balatonfelvidéki borvidékeken. Pedig csak egy hegyen észlelték, a védekezés ellene ma már növényvédelmi rutin. Ágyúval verébre.
Világszerte eurómilliókban mérhető károkat okoz a szőlőtőkéket megfertőző kór. Vegyszerrel nem lehet védekezni ellene, csak megelőzéssel: a betegség terjesztőjét, a szőlőkabócát kell pusztítani – írja a Kisalföld.
A legtöbb borvidéken a napos szeptember kárpótolta a borászokat a korábbi kellemetlenségekért, de egyes területeken – főleg a Dunántúl északi részén – a fagy, a jég és a csapadékos augusztus jóvátehetetlen károkat okozott.
Fagyok, viharok, jégesők – az idén több borvidéken jelentős károkat okoztak az időjárási viszontagságok. Viszont a Mátrai borvidéken kifejezetten jó évjáratra számítanak. Van, ahol már augusztus közepén megkezdték a szüretet. A munka java még hátravan, de igen bizakodóak.
Az eper és a dió mellett a szőlőt és az épp kikelő kukoricát is érintették a hajnali fagyok Zala megyében.
Elvitte a fagy a termés harmadát, 20-25 százalékos általános áremelkedés jöhet.
Bortársaságok pályázatot írtak ki az olaszrizling új nevére, mert szerintük túl ellentmondásos a szőlő- és borfajta neve.
"Rágva kemény, az abból készült bor erős" - mondja az írás a szőlőről, amelyből állítólag akár Jézus bora is kikerekedhetett.