Az utóbbi évek felmérései szerint a magyar borfogyasztók negyede heti rendszerességgel iszik bort. Még hozzá döntően tisztán, és a hazaikat preferálva. A népszerűségi listát Tokaj, Eger és Villány vezeti. De egyre többen kezdik felfedezni az olyan, sokáig kevesebb figyelmet kapott térségeket is, mint például a Mátrai borvidék, amit úgy is emlegetnek, hogy a hely „ahol a hegy és a Nap összeér”.
Gazdagság, boldogság és szerencse vár az újesztendőben azokra, akik szilveszterkor az éjféli óraütések ütemére 12 szem szőlőt megesznek.
Szőlőfürt nagyságú és alakú takarmánytök termett egy kútvölgyi férfi veteményesében – írja a Délmagyarország.
A borkészítés költségeinek, és a szőlő felvásárlási árának emelkedése miatt érezhetően drágulni fognak a 2015-ös évjáratú borok, de a borászok szerint finomabbak is lesznek az idei borok.
Nem lehet megúszni az áremelést – véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), így az idei termésű borok már drágábban lesznek kaphatóak. Az áremelésről a szőlő magasabb felvásárlási ára tehet.
Nem az a lényeg, hogy sokkal több is lehet, mint tavaly, hanem hogy a szőlő zamatos, a beltartalmi értéke pedig magas.
A felvásárlási árakat már a nyár elején meghirdették, azok minőségtől függően differenciáltak, és magasabbak az elmúlt évitől. Ezek alapján a termelők időben eldönthetik, hogy a száraz, vagy a késői szüretelésű borok alapanyagának előállítása éri meg jobban nekik, a magasabb minőségű szőlőt magasabb felvásárlási árral díjazzák.
Grüner Veltriner, Riesling, Muscateller, Zierfandler, Zweigelt - nem kell különösebben pallérozott borkedvelőnek lenni ahhoz, hogy ne tudnánk azonnal, a bécsi út túloldalán járunk. Újabban azonban Budapest határait sem kell elhagynunk, hogy barangolhassunk az osztrák borvidékeken.
Villányi Franc tényleg létezik. Nem a képzelet szülötte, és nem is csak álmodoznak róla a borászok, s persze a borkedvelők.
1500 éves szőlőmagokra bukkantak a régészek a bizánci Haluza város területén folytatott ásatások során. Ez az első olyan lelet, amelynek nyomán talán kideríthetik, milyen szőlőből készült az Ókorban nagy becsben tartott, drága negevi bor.
24. alkalommal osztották ki az Év Bortermelője címet. A Magyar Bor Akadémia által gondozott díj idei nyertese a szekszárdi "rozékirály" lett.
A Távol-Keletről származó foltos szárnyú muslicát már mint "a második filoxérát" emlegetik. Közvetlenül a szüret előtt rakja le petéit a gyümölcsbe, így permetezőszerrel már nem lehet fellépni ellene. A soproni hegyközség elnöke a kemény télben reménykedik.
Az etyeki pincéknél mindig történik valami, hogy is maradhatnának ki a Márton nap környéki libáskodásból. Szombaton Budapest szőlőskertjében egésznapos libalakodalom, vagyis ahogy leleményesen elnevezték:Libadalom.
Az egészséges szőlőt kilónként 50-60 forinttal drágábban veszi meg a gazdáktól a Tokaj Kereskedőhá Zrt.
Kétfajta tokajival is ünnepelte alapításának és fennállásának 150. évfordulóját az egyik legnevesebb spanyol szőlőbirtok és borászat, a Bodegas Vega Sicilia (BVS). Nem csoda, hiszen jelentős magyar érdekeltséggel rendelkezik Tokaj-Hegyalján, tulajdonolva a Tokaj-Oremus Szőlőbirtok és Pincészetet.
Budapesten nem jött be a városi szőlészkedés: a budai Vár oldalában a 2010-ben indított ültetvényprojekt befulladt, ma kutyafuttatóként használják a területet. Van viszont példa arra is, hogy városon belül szuperül működik a borászkodás. Stuttgartban a városhatárokon belül, teraszokon, kézzel zajlik a szőlő művelése, a bort pedig a helyi piac szívja fel.
Ha egy szőlőszemet félbe vágva megmelegítünk a mirkóban, akkor fényesen világító plazma jön létre - mutatja be a videón egy ausztrál tudós.
Ahogy minden valamirevaló pincészetnek megvan a maga zászlósbora, amibe színe-javát beleadja, úgy a fesztiváloknak is megvan az etalonja. S ez a minden év szeptemberében jegyzett Budavári Borfesztivál.
Nem lett belőle egetverő médiahír, címlapra se került. Nem celeb volt. Borász és orvos, akinek 57 év mérettetett ki a csernyeföldi dűlőkben. Dr. Bussay László augusztus 19-én, az ünnep előestéjén hunyt el. Rá emlékezünk.
Az elmúlt tíz év legnehezebb növényvédelmi feladata várt idén a szőlőtermelőkre Magyarországon, az enyhe tél és korai tavaszodás miatt ugyanis rendkívüli mértékben elszaporodtak a szőlőre súlyos csapást jelentő kórokozók és kártevők.
