Mike Johnsonnak, a képviselőház republikánus elnökének pálfordulása is kellett ahhoz, hogy az USA újra adjon katonai segítséget Ukrajnának.
A Németországban a Pentagon által felhalmozott amerikai fegyverkészletekből akár napokon belül megindulhatnak az első szállítmányok Ukrajnába, amint Joe Biden elnök aláírta, s ezzel hatályba léptette a Kijev megsegítését jóváhagyó törvényt. Különösen légvédelmi eszközökre, rakétákra és 155 milliméteres tüzérségi lőszerekre számít Ukrajna, amelynek már a nyugati értékelések alapján is végzetes lenne a fegyverutánpótlás elmaradása.
Az USA a The Wall Street Journal napilap összesítése szerint
2021 augusztusa óta legalább 26,3 milliárd dollár értékben, 55 katonai „csomagot” küldött Ukrajnának,
bennük járműveket, muníciót, drónokat és egyéb eszközöket. A segély azonban tavaly óta elapadt, a legutóbbi szállítmány március 12-én érkezett, s elnöki hatáskörben hagyták jóvá, mert a 2023 januárja óta a képviselőházban többségben lévő republikánusok a saját belharcuk miatt mostanáig nem szavaztak meg újabbat.
Legújabban azonban kiderült. hogy az USA nemrég titokban már adott is nagy hatótávolságú rakétákat Ukrajnának, amelyekből legalább egyet már kilőttek, méghozzá a Krímben lévő orosz célpontra.
A kongresszus alsóházában majd szenátusában is nagy többséggel ment át az a javaslatcsomag, amelyben az USA 95 milliárd dollárral támogatja Ukrajnát, Izraelt és Tajvant. A szenátus már februárban elfogadta a maga változatát, ami csak néhány apróságan tért el, így nem okozhatott problémát az összehangolás.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
