A Readingi Egyetem kutatói az oktatók tudta nélkül azt tesztelték, mennyire ismernék fel a mesterséges intelligencia által generált beadandó dolgozatokat. Az eredmény ijesztő.
A ChatGPT megjelenése óta folyamatosan napirenden van a kérdés, hogy az oktatási intézmények, különösen az egyetemek miként kezeljék a mesterséges intelligencia használatát. Míg a technológia támogatói szerint az MI segítheti a hallgatók tanulását, mások úgy vélik, az ilyen eszközökkel visszaélhetnek a diákok. Ez a kettősség pedig néha egészen szürreális döntésekhez vezet.
Ez egyetemek ettől függetlenül igyekeznek kiszűrni azokat a dolgozatokat, amelyeket nem a diákok írnak, hanem a mesterséges intelligencia. Hogy ez mennyire sikeres, annak a Readingi Egyetem kutatói próbáltak utánajárni.
A The Guardian beszámolója szerint a szakemberek az egyetem oktatóinak tudta nélkül egy olyan vizsgálatot végeztek, ami azt volt hivatott kideríteni, lebukik-e egy diák, ha az MI-t használja. A szakemberek kamu diákok nevében adták be a különböző kurzusokra azokat a vizsgadolgozatokat, amelyeket otthon kellett elkészíteniük a hallgatóknak. Ezek a ChatGPT-4 által generált szerkesztetlen válaszok voltak.
Kiderült, az oktatók a 33 ilyen dolgozatból csupán egyre mondták rá, hogy valószínűleg a mesterséges intelligencia készíthette, az összes többi jobb osztályzatot kapott, mint a valódi diákok. A kutatók szerint mivel az oktatók nem tudtak a kísérletről, így tulajdonképpen megállapítható, hogy a ChatGPT átment a Turing-teszten.
Peter Scarfe, az egyetem egyik tudósa szerint az, hogy a mesterséges intelligencia már képes úgy érvelni és fogalmazni, mint egy valódi diák, azt mutatja, hogy a tudomány és az akadémizmus komoly bajban van. Szerinte a kézzel írott beadandókhoz nem kell (teljesen) visszatérni, de az biztos, hogy a tudományos műhelyeknek fejlődniük kell az MI-vel szemben.
A legnagyobb kérdés pedig az, hogy ha valakinél felmerül a gyanú, hogy a mesterséges intelligenciát használta a dolgozata elkészítéséhez, akkor ezt a jövőben hogyan lehetne bebizonyítani. A jelek szerint ugyanis már az ilyen munka felismerése is kihívásokat jelent az oktatók számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak, hanem már év közben folyósít 150 milliárd forintot. Ebből 47 milliárdot csak a kórházi koszt feljavítása visz el. Arról, hogy mire elég mindez, és mit kellene tennie a következő kormánynak, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
Új tevékenységek az Árad a Tisza Kft-nél.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. HVG-portré.
