Sokat merített az utóbbi idők két legfontosabb és legjobb társasából a Föld című játék, az utóbbi év talán legnagyobb dobása, de ez nem baj: úgy fordítja előnyére az összetett játékok legjobb ötleteit, hogy korántsem csak profiknak lesz élvezetes – de ők is nagyon szeretni fogják.
Szaúdi-Arábia nagy ambícióval igyekszik differenciálni alapvetően olajkitermelésen és -értékesítésen alapuló gazdaságát. Számtalan nagyívű program is indult ennek jegyében, legyen szó futurisztikus megavárosról, focibizniszről, vagy épp a turisztikai vonzerő növeléséről. Utóbbi körébe tartozik az az eddig példátlan természetvédelmi rekonstrukciós program, amivel egy csúcsragadozót telepítenének vissza ősi élőhelyére. A párducformák eme különleges alfaja élőhelyének helyreállítása már-már bolygóépítéshez hasonlítható összetett feladat, amiből egy magyar természetvédelmi szakember is kiveszi a részét. Interjú Patkó Lászlóval, akit a WWF Magyarország Nagyragadozók programja éléről szipkázott el az a szaúdi királyi bizottság, amelyik az arab leopárd visszatelepítésén dolgozik.
Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását. Magyarországon a természetvédők igyekeznek az érintetteket közös asztalhoz ültetni.
Az elmúlt 12 évben Magyarországon 2600-nál sosem volt kevesebb szabadtéri tűz, de olyan év is volt, amikor 16 ezernél is többször riasztották a tűzoltókat. A közvetlen kiváltó ok szinte mindig az emberi gondatlanság, de a mélyebb összefüggések között a globális felmelegedést, illetve a mezőgazdasági művelési módokat is meg kell említeni. A természetvédők szerint ez a jelenség is azt igazolja, hogy el kell felejtenünk a fosszilis energiát.
„Milyen vízimadarakat láthatsz a Merzse-mocsárnál?” – kérdezi a gyerekektől a 17. kerületi gyönyörű természetvédelmi övezet vidáman játékos tájékoztató táblája. A választól viszont most nem leszünk túl vidámak.
Újpestnek egykor saját szigete és Duna-ága volt élénk vízisportélettel és vizítúrázó-paradicsommal, amiből mára nem sok maradt. Ami mégis, az viszont megér egy kirándulást: Budapest egyetlen bejárható ártéri erdeje, egy romjaiban is impozáns strand, kajakosok, kenusok és a szennyvíztisztító, ahol egykor a vörös szőnyeget is emelgette a szennyvíz. Séta a Palotai-szigeten és a Duna egykori medrében.
Nagy felháborodást keltett, hogy az önkormányzat érvényt akart szerezni a törvényeknek az illegálisan a Balatonba telepített stégekkel kapcsolatban Balatonmáriafürdőn. Most egyet visszaléptek.
Lehet beszélni bármennyit Magyarország természeti értékeiről, de ennél sokkal jobb inkább átélni azokat: nyár végén, ősz elején az erdő megmutatja, hogy ott továbbra sem az ember úr. A mi dolgunk csak csendben figyelni és libabőrözni.
A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.
A zöld pártok európai előretörésével kapcsolatban is megkérdezték Novák Katalint az ukrajnai látogatása után készült interjúban, lakonikus választ adott.
Feltehetően ő volt a legidősebb svájci farkas, 150 év után az első farkasfalka alapítója az országban. F07 13-14 évesen igazi farkasmatuzsálem volt, kíméletből végeztek vele.
Meglepetésként érte az EU természet-helyreállítási törvényének ellenzőit, köztük a Fideszt, hogy az Európai Parlament minimális többséggel, de megszavazta az unió ökoszisztémájának helyreállítását célzó tervezetet. Nyert a természetvédelem és a túlnyomó tudományos konszenzus, ami sokakat váratlanul ért.