Könnyebb lehet majd kilövési engedélyt kérni a farkasokra, miután levették a szigorúan védett fajok listájáról. Ez persze nem lesz kötelező mindenkinek, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy továbbra is jobban védik a nagyragadozót. A lépést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, akinek két éve tépte szét a póniját egy vad.
Kedden dönthet a Berni egyezmény állandó bizottsága a farkasok védelmének felpuhításáról. Természetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy kilövésük könnyítése álmegoldás, ami könnyen visszaüthet. A farkasok szempontjából várhatóan kedvezőtlen döntés azonban nem jelent azonnali mészárlást. Aki akarja, továbbra is szigorúan védheti, de a lépés könnyen lehet rossz precedens az uniós természetvédelem jövőjét nézve.
Drasztikusan csökken a létszámuk.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Az EU kezdeményezte a Berni egyezmény átírását, hogy fokozottan védett helyett védett, de vadászható legyen a farkas. Európai zöld szervezetek szerint a javaslat tudományosan megalapozatlan, ezért azt kérik az egyezmény főtitkárától, hogy húzza le a napirendről.
Két nappal a budapesti tetőzés után, hétfőn volt a legmagasabb a Duna vízszintje az elmúlt tíz év legnagyobb áradásában Gemencnél. Lakos Gábor, a hvg.hu fotósa képgalériát készített a helyszínen.
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
Takarmánnyal csábítják a magasabban fekvő száraz területekre a vadat a Gemenci erdőben dunai árhullám elől. A vadmentő dombok menedékek, ahol a bőgő szarvasbikák is félreteszik ellentéteiket, és frissítőpontként is szolgálnak a szárazra igyekvő vadnak. Ha azonban valaki megzavarja itt őket, annak súlyos következményei lehetnek. Vajon gyorsabban mászik ki az erdészeti pickup a dágványból, mint ahogy a Duna vize érkezik? Vadmentésriport Európa legnagyobb ártéri ligeterdejéből.
Hetven éve készíti a természetfilmeket a tévézés legendája, aki az évforduló alkalmából tette mérlegre e műsorok hatását.
Elérte a csúcspontját a dunavirágzás, a korábbi évhez képest jóval nagyobb számban rajzanak a fehér kérészek. A rovarokat magyar kutatók által kifejlesztett fénysorompók menthetik meg attól, hogy a hidak fölé repülve az aszfaltra csapódjanak a peték lerakása közben.
A hód vadon élő állat, de nem támad, csak védekezik. Budapesten is szép számmal jelen van, de könnyű elkerülni. A múlt heti népszigeti incidenshez hasonló esetek extrém ritkák, és igazolja, nem jó ötlet városi emberként a hóddal parolázva kerülni közelebb a természethez. Kutatóval eredtünk a hódharapás tanulságainak nyomába.
Nem ez az első alkalom, hogy nagyon megcsappant a vízszint, és egy szakember szerint ez ellen aktívan kellene tenni.
Míg nálunk országos felháborodás kíséri egy-egy fokozottan védett farkas megölését, a szomszédos Ausztria Tirol tartományának kormányzata rendszeresen engedélyezi a farkasok kilövését, mivel a juhok megölését nekik tulajdonítják. Mostanra azonban már az Európai Bíróság is kimondja: ezt nem tehetik meg, a védettség alól nincs kivétel. A döntés minden tagállamra érvényes.
Gólyaszámlálásra biztatják a nagyközönséget a madárvédők.
Levélben kérte a fejlesztő a csobánkai önkormányzatot, hogy bontsák fel a Határréti-tározó partjára tervezett jakuzzis luxusszálláshelyekre vonatkozó előszerződésüket. Az indoklásban megalapozatlan kritikákra és vádakra, valamint a szomszédos Pilisszántó felől terjengő szennyvízszagra is hivatkozik a Treehouses Kft.
Idén is megszámolták a tátrai zergéket. Számuk kicsit kevesebb mint tavaly, a zoológusok nem elégedettek.
Mennyit teszünk hozzá mi magunk a tavak természetes pusztulásához? Miért (nem) baj, ha néha alacsonyabb a vízszint? Hogyan lehetünk tudatos tófelhasználók? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk évadzárójában.
Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Szigorúan védik a rozmárokat a Norvégiához tartozó északi szigetcsoporton. Súlyos bírság vár arra, aki megzavarja őket. Egy lengyel turista nem tudott erről, vagy nem törődött vele, és még egy jégtáblára is kimászott, hogy közel kerülhessen a védett állathoz.
Nyugalom, várhatóan csak átvonul itt a halak kampós karmú réme.
