Miért emlegetik lelkesen Budapestet egy félreeső angolai faluban a helyiek? Miért ültetnek mangófát spanyol fotósok egy helyi kukoricaföldjén? Miért érzi közelinek a magyarokat a soba grande? Egyáltalán, ki az a soba grande? Megnéztük, mit lehet kezdeni magyar madarászok világra szóló felfedezésével Angola központi fennsíkján, ahol kék vércsék milliói nyüzsögnek minden tavasszal.
A békásmegyeri Barát-patak befolyójánál fognak összeszedni inváziós állatokat.
A színésznő és a Greenpeace aktivistái, köztük Villám Géza ellen egy fecskementő akció miatt indult eljárás.
A XV. kerületi önkormányzat kezdeményezi a fővárosnál annak a lápnak a helyi védettségét, amelyet gátat építő hódok állítottak helyre az M0-ásnál. A hódgát és a láp ugyanis veszélybe került, mert a felduzzasztott víz zavarja a közútkezelő egyik műtárgyának működését.
Meg szeretnék óvni a rákospatolai hódgátat a Magyar Közúttól, amely besokallt a szőrös ökoszisztéma-mérnökök buzgólkodásától. Egy biztos: láp hamarabb volt itt mint az M0-s, és senkinek nem ártana, ha maradna.
Az ezredforduló előtt azt hihettük, hogy véglegesen eltűnt, de bagolyköpetekben megtalálták a maradványait. A háta csíkos és téli álmot alszik, neve egy ízeltlábúra is utal.
Francia Polinézia Kamaka nevű szigetén az összes patkányt ki kellett irtani, miután az emberek által odahurcolt állat igencsak elszaporodott. A következmény: újra megjelent a területen egy madárfaj, amit egy évszázada nem láttak arrafelé.
Az elmúlt hetek medveészleléseiről adott ki alapos, képekkel és videókkal tűzdelt összefoglalót a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A szakemberek rendet vágnak a jó tucatnyi valós és téves észlelés között, és a kamera előtt pózoló medvék mellett olyan felvételt is közzétesznek, amin káromkodó alakok próbálnak tönkretenni egy vadkamerát.
Könnyebb lehet majd kilövési engedélyt kérni a farkasokra, miután levették a szigorúan védett fajok listájáról. Ez persze nem lesz kötelező mindenkinek, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy továbbra is jobban védik a nagyragadozót. A lépést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, akinek két éve tépte szét a póniját egy vad.
Kedden dönthet a Berni egyezmény állandó bizottsága a farkasok védelmének felpuhításáról. Természetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy kilövésük könnyítése álmegoldás, ami könnyen visszaüthet. A farkasok szempontjából várhatóan kedvezőtlen döntés azonban nem jelent azonnali mészárlást. Aki akarja, továbbra is szigorúan védheti, de a lépés könnyen lehet rossz precedens az uniós természetvédelem jövőjét nézve.
Drasztikusan csökken a létszámuk.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Az EU kezdeményezte a Berni egyezmény átírását, hogy fokozottan védett helyett védett, de vadászható legyen a farkas. Európai zöld szervezetek szerint a javaslat tudományosan megalapozatlan, ezért azt kérik az egyezmény főtitkárától, hogy húzza le a napirendről.
Két nappal a budapesti tetőzés után, hétfőn volt a legmagasabb a Duna vízszintje az elmúlt tíz év legnagyobb áradásában Gemencnél. Lakos Gábor, a hvg.hu fotósa képgalériát készített a helyszínen.
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
Takarmánnyal csábítják a magasabban fekvő száraz területekre a vadat a Gemenci erdőben dunai árhullám elől. A vadmentő dombok menedékek, ahol a bőgő szarvasbikák is félreteszik ellentéteiket, és frissítőpontként is szolgálnak a szárazra igyekvő vadnak. Ha azonban valaki megzavarja itt őket, annak súlyos következményei lehetnek. Vajon gyorsabban mászik ki az erdészeti pickup a dágványból, mint ahogy a Duna vize érkezik? Vadmentésriport Európa legnagyobb ártéri ligeterdejéből.
Hetven éve készíti a természetfilmeket a tévézés legendája, aki az évforduló alkalmából tette mérlegre e műsorok hatását.
Elérte a csúcspontját a dunavirágzás, a korábbi évhez képest jóval nagyobb számban rajzanak a fehér kérészek. A rovarokat magyar kutatók által kifejlesztett fénysorompók menthetik meg attól, hogy a hidak fölé repülve az aszfaltra csapódjanak a peték lerakása közben.
A hód vadon élő állat, de nem támad, csak védekezik. Budapesten is szép számmal jelen van, de könnyű elkerülni. A múlt heti népszigeti incidenshez hasonló esetek extrém ritkák, és igazolja, nem jó ötlet városi emberként a hóddal parolázva kerülni közelebb a természethez. Kutatóval eredtünk a hódharapás tanulságainak nyomába.
Nem ez az első alkalom, hogy nagyon megcsappant a vízszint, és egy szakember szerint ez ellen aktívan kellene tenni.
