Azt, hogy pontosan hány egyed pusztul el „járulékos fogásként”, a horgászok segítségével lehetne kideríteni. Az arány valószínűleg gyászosabb, mint ami a mostani tanulmányban szerepel.
A HVG már korábban beszámolt arról, hogy Kőrösi az új kormányzatban is fontos pozíciót kaphat.
A természetvédők bíznak abban, hogy a félreérthető részletek szakmai párbeszéddel gyorsan tisztázhatók.
A nemzet tanácsadójaként szólalt meg a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek kutatói 70 oldalon foglalták össze, hogyan lehetne valóban fenntarthatóbbá tenni Magyarországot.
Ritkán látható eseményt vettek videóra Cegléd alatt: hódok feszültek egymásnak azon, kié legyen az adott víztest.
Nemzeti parki státuszba került a Nagyberek.
A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.
Immár semmiféle építkezés sem veszélyeztetheti az ugrásképtelen magyar tarsza élőhelyét a Mocsárosdűlőn.
Alig szigetelt házakban, vacak hatásfokú biomassza-erőművekben végzi a hazai védett erdőkben kivágott fa nagy része, hiába tudjuk régóta, hogy ez nem vezet jóra. Az ezért évek óta csendesen küzdő civil természetvédőknél mostanra betelt a pohár, szemléletváltást követelnek, az erdőgazdálkodás megszüntetését a védett erdőkben.
Több tucat fokozottan védett madárral végezhettek a Tassi-zsilipnél. Természetkárosítás miatt kezdett nyomozni a rendőrség.
Idegen és kártékony halfajt véd, őshonos madárfajt irt a magyar horgászszövetség. És ez még csak két dolog Magyarország legnépszerűbb szabadidős tevékenységének árnyoldalai közül.
Egyre több a szarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó, már a természetvédelem is mind hangosabban kongatja a vészharangot miattuk. Milyen sokan vannak, mivel jár mindez, miért nem akarnak többet kilőni a vadászok, és hol a megoldás?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület figyelmeztet, hogy soha ne gyújtsuk fel a lombhalmokat, mert a lángok elől a sünök nem tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül.
Egy sárgabarack illatú bogár, egy dekoratív recésszárnyú és egy cukros leveket szürcsölő lepke a jövő év rovara jelöltjei. Egyre kevesebb itthon az odvas fa, a szavazással erre hívják fel a figyelmet a rovarászok.
A munkáról, a hozzá való viszonyról, ennek a viszonynak megváltoztatásáról esik szó a zCast friss adásában. Milyen régóta van velünk a mai értelemben vett munka, hogyan működtek előtte az emberek és a közösségek, miként távolított el a természettől, és mi okozza, hogy állandóan rohanunk magunk után, és semmire nem jut idő? És hogy kapcsolódik mindehhez Jane Goodall, az irokéz népcsoport és a hét generációs gondolkodás?
Fehér a bundája, de sötét „zoknit” hord.
Ez az első alkalom, hogy leopárdcápák párosodását meg tudták figyelni.
Kesztölcről jelzett utoljára az alig egy hónapja szabadon engedett állat jeladója.
Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
Idei kölykök játszadoznak egy felnőtt falkataggal az avarban a WWF vadkamerája előtt.
