A legtöbbször gyakorlati tapasztalatot is nyújtó felsőoktatási szakképzés után két irányba is vezethet út: sokak számára válik belépővé a munka világába vagy akár az egyetemre.
Aki továbbtanul, tovább él. Az összefüggés nem meglepő, de norvég és amerikai kutatók most számszerűsítették először precízen az iskolázottságnak ezt a hatását.
A nyolcadikos diákoknak már rögtön az első feladattal meggyűlhetett bajuk, ugyanis olyan fogalmat kaptak, ami az iskolai órákon ritkán kerül elő.
Vannak szülők, akik lazán és szabadon állnak a gyerekeik önmegvalósítási törekvéseihez, engedik őket kibontakozni, és támogatják is a megszokottól eltérő választásokat, akár hivatásról, akár hobbiról legyen szó. Mások komoly elvárásokat támasztanak, konkrét szabályok mentén terelgetik a gyerekeiket, és kevés teret engednek a családi hagyományon kívül eső választásoknak.
Kérdésekre és kritikai gondolkodásra tanítják a középiskolás diákokat a budapesti Milestone Institute oktatói, akik már több száz diákot segítettek eljutni külföldi elit egyetemekre. Az intézmény alsó évfolyamainak programvezetőjével, Szentpály Dalmával arról beszélgettünk, mi számít versenyképes tudásnak, hogyan formálja a fiatalok szemléletét a vitaközpontú oktatás, és a tehetség miért nem csak a lexikális tudásban rejlik.
Emelkedő díjakkal és szűkülő kínálattal várja a fiatalokat az albérletpiac.
Szepesi Mórnak három hete volt, hogy elhatározza, melyik intézmény hallgatója akar lenni.
A Grammy-díjas énekes angol irodalmat fog tanulni.
Közéleti podcastunk legfrissebb adásában a HVG gimnáziumi rangsora apropóján arról beszélgettünk: milyen a középiskolai oktatás helyzete Magyarországon, mit is jelent valójában a tanárhiány, milyen hátrányból indulnak a klikes iskolák, és miért baj az országnak, hogy 16 ezer magyar egyetemista külföldön tanul.
Ugyan továbbra is egyre több magyar diák tanulna külföldi egyetemen, de az olyan bonyodalmak, mint a holland lakhatási válság, egyre nehézkesebbé teszik számukra a külföldi továbbtanulást. További akadályokat gördít eléjük az energiaválság és a kapuban álló recesszió, ahogyan az eddig népszerű célországok oktatáspolitikájának piacvédő intézkedései is rontanak a helyzeten.
Mi lesz, ha már csak magániskolával biztosíthatjuk a minőségi oktatást gyermekünk számára? Honnan teremtsük elő a pénzt így a felsőoktatásra? Cikkünkben bemutatjuk, hogy tudjuk szülőként előre finanszírozni az egyetemi költségeket.
A diákok továbbra is a szüleik tanácsaira támaszkodnak leginkább a továbbtanulásban, és olyan szakmát szeretnének, amellyel a későbbiekben jól keresnek majd.
Meghosszabbították a jelentkezés határidejét.
Más intézményekben is magas a külföldre készülők aránya.
Szinte hétről hétre változnak az információk arról, hogy kiket és mikorra sikerül beoltani Magyarországon, milyen újabb csoportok kapnak oltást. Ez a fiataloknak egyet jelent: ami korábban a fénynek tűnt az alagút végén, az egyre csak távolodik. Sokaknak a jövőjét, az oktatását határozhatja meg, milyen ütemben halad az oltási kampány, de ha más nem, egy szétzilált nyár is épp elég nagy csapás lenne annak a generációnak, amelyik a „legszebb éveiből” veszített többet is a járvány alatt.
A Brexit miatt a brit egyetemeken már nem jár tandíjkedvezmény, így új célpontokat kerestek a külföldi továbbtanulásban gondolkodó magyar diákok.
Eddig kiemelkedően népszerűek voltak a brit egyetemek a külföldön továbbtanuló magyar diákok körében, ez azonban gyorsan megváltozhat. 2021-től ugyanis a tandíj akár meg is duplázódhat számukra, miközben a diákhitel lehetősége megszűnt. A koronavírus viszont úgy tűnik, nem tántorítja el a külföldön továbbtanulni vágyó gimnazistákat.
Már a hazai 16-20 évesek ötöde külföldön tanulna tovább egy felmérés szerint.
Még mindig a hazai képzések a legnépszerűbbek, de a megkérdezettek nagyságrendileg ötöde már külföldi intézményekben képzeli el az alapszakos továbbtanulását.
A továbbtanulást választóknak hitelesíteniük kell jelentkezésüket, melynek határideje most csütörtökön jár le.
