Nyolc év töretlen siker és rengeteg külföldi vendégszereplés után Mundruczó Kornél előadása, a Nehéz istennek lenni visszatér Budapestre, ezen belül is a darab helyszínére, a Gyömrői úti kamionokra.
De egy Nirvana dal és egy francia sanzon között még azt is bemondták, hogy akiket le kell ölni, azokat éppen hol találják. Ez volt a ruandai RTLM rádió, amelynek stábja a polgárháború idején hónapokig tüzelte egymás ellen az ország két etnikumát, és amelynek tevékenysége hozzájárult a Holokauszt utáni legbrutálisabb népírtáshoz - legkevesebb fél-, de inkább egymillió civil áldozattal.
A kelet-európai poszt-punk-funk éra egyik legszívósabb túlélője január 28-án a Trafóban celebrál dadaista multimédia partit. Színpadra lép Tövisházi Ambrus, felhangzanak közismert és kevésbé ismert dalok, a Nevető Kórus pedig közösségi hahotára invitálja a jelenlevőket.
Olyasmi valósulna meg, ami Budapesten még igen szokatlan.
Peter Brook Csatamező című darabját a Trafóban láthatjuk négy alkalommal. A világhírű író-rendezővel a HVG készített interjút.
A pakisztáni épület, amelyben megölték Bin Ládent, ennek pontos mása, amelyben az amerikai katonák gyakorlatoztak az akció előtt, és egy díszletként használt ház – e hármas ihlette az utóbbi idők egyik legfontosabb színdarabjának szerzőit. Egyikükkel, Pau Palaciosszal beszélgettünk a magyarországi bemutató előtt.
Lutte címmel, az önmagunkra mutató gyilkos agresszió módozatait térképezi fel a Frenák Pál Társulat legújabb produkciójában. Honnan jött a skandináv tematika, az izlandi harcművészet, beemelése az előadásba? Mennyire ápol kapcsolatot a kultúrpolitika szereplőivel? Mi lesz a vége annak, ha a társadalmak ennyire széthúzó módon működnek? Interjú.
Akit egy híres tudós tervezett, aki viszont egy macska testében kénytelen élni, és úgy irányítani a Hangszigetelt Zoltán 9 típusú élőlény összeszerelését. Péli Barna és alkotótársainak teljesen agyament kiállítása nyílt a Trafóban.
Gyönyörű pillanattal vette kezdetét a paralimpia, szentté avatták Teréz anyát, hőlégballonok emelkedtek Németország fölé, atomkísérletek Észak-Koreában. A hét fontosabb képei.
Test, szex, betegség, vér, halál, gender-kérdés, horrormondókák gyerekeknek. Főszerepben a kényes témák és a külső-belső tabuk ihlette extravagáns ruhaköltemények. A Tabu kollekció a legendás PESTIESTI kosztümmágusának és a Soharóza vezetőjének közös vizuális és hangzó ínyencsége. Nagy Fruzsina jelmeztervező és Halas Dóra karnagy szakmáik ötvözéséből születő látványos divatkoncertje olyan játékos világképet rajzol elénk, melyben az izgalmas és titkon mindenkit foglalkoztató tabutémák vonulnak fel a mindennapok frusztrációinak kifutóján. Hogy végre egyszer farkasszemet nézhessünk velük...
Agyeldobós jelmezekben, dübörgő elektronikára éneklő modellekkel nyitja csütörtökön az évadát a Trafó, ahol Halas Dóra Soharóza hipszterkórusa Nagy Fruzsina tabutémákra álmodott kosztümjeiben énekli le az eget.
A Trafóban mechanikus cirkuszok előadásain ámulhatnak a gyerekek és a gyermeklelkű felnőttek. Egy egész kis mikrovilág elevenedik meg, artistákkal, céllövöldével és labdát kergető kisfiúval.
Miközben úgy tűnik, Hollywood is felfigyelt Európa-szerte jegyzett rendezőnkre, Mundruczó Kornél független színházával próbál tükröt állítani a mai Magyarországnak. Szerinte évszázadok óta ugyanazokat a köröket járják a magyarok, és a gyengébbek, a kisebbségek legalizálják saját elnyomásukat. Európában csak a kultúrával lehet fennmaradni, de Magyarországon megrendült a rendszerváltással felbukkanó remény. Interjú.
Mundruczó Kornél legújabb rendezésében, a Látszatéletben egy körúton kívüli, józsefvárosi lakás fordul meg a tengelye körül, és nem vízszintesen.
Pénteken és szombaton a Trafóban lesz a Stereo Akt: We Hear You – Hallgatlak Budapest! című kortárs közéleti mesejáték második kiadása.
Az esztergomi gyerekotthonban lakók korábban keményen belekóstoltak a drog, alkohol, prostitúció világába. Megrázó történeteiket most ők maguk állítják színpadra.
Épp most indult az energikus és a hagyomány szerint mindig újat teremtő kínai Majom éve, a kelet-ázsiai tradíciókba szerelmes finn művészek pedig a Trafóba hozzák el a "hajunknál fogva lógás titkos tudományát". Ha a cirkusz szerelmesei vagyunk, de nem kedveljük igazán a betanított, ugráló állatok látványát, akkor itt a helyünk, mert ez valami nagyon más lesz.
Másik János lesz a vendég a speciális vizuális körítéssel és új dalokkal is készülő Pegazusok Nem Léteznek szombati koncertjén. Az immár öttagúra bővült zenekar a Trafóban nyitja az idényt.
– Azon kevesek közé tartozol a hazai szcénában, akik a professzionális kurátorképzést külföldön végezték. Egyenes út vezetett az ELTE Művészettörténet Tanszékéről a New York-i Bard College-ba?– Nem, korántsem. A művészettörténet szak befejezését közel tíz évig húztam. Ennek többek közt az volt az oka, hogy már az egyetem első éveiben dolgozni kezdtem. Elsőként a Kieselbach Galériában, itt háttéranyagokat szerkesztettem az aukciókhoz. Majd 2001 elején jelentkeztem a Trafó Galériába asszisztensnek Bencsik Barnabás mellé. Néhány hónap múlva rám bízták a galéria vezetését. Ez már teljes munkakör volt, és bár még ekkor is egyetemre jártam, teljes erőbedobással a Trafóra koncentráltam.
Hogy tudnak együtt élni bűnösök és áldozatok? Meddig tartható ébren a történelmi emlékezet? Létezik-e békés rendszerváltás? A dél-afrikai színház abszurd történelmi darabja csütörtökön és pénteken Budapesten, a Trafó színpadán látható.
