Varsó a moldovai hatóságok segítségét kérte annak érdekében, hogy kiderítse, a körözött egykori miniszterhelyettes valóban Tiraszpolban tartózkodik.
A Lengyelországban körözött, éveken át Magyarországon bujkáló volt igazságügyi miniszterhelyettes az Orbán-kormány bukását követően távozhatott Tiraszpolba, a Dnyeszter Menti Köztársaság fővárosába.
A Dnyeszteren túli szakadár terület nem kér a további uinós segítségből – írja a Bloomberg.
Az orosz kamuállam az év elejéig ingyen kapta Moszkvától a gázt, de január elsejével a csapokat elzárták és több százezer ember maradt fűtés és melegvíz nélkül.
Január elsejével a Gazprom nem exportál tovább gázt Ukrajnán keresztül, így a magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevező orosz bábállamba sem küld többet, bár ha akarna, megtehetné.
80 éve még nem létezett olyan, hogy moldáv nép, ez egy szovjet konstrukció volt, ami arra szolgált, hogy a régi orosz területi igényeknek megfelelően a második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Besszarábiát kulturálisan is le lehessen választani Romániáról. Persze a helyzet még ennél is bonyolultabb, mivel szép számmal élnek a területen olyanok, akik se nem románok, se nem oroszok, viszont Moszkvától várnak védelmet a románosítási törekvésekkel szemben. Egyebek között ez volt az oka annak, hogy alig néhány évvel a Szovjetuniótól történt elszakadás után, immáron demokratikus választásokon, éppen azt a kommunista garnitúrát szavazta vissza a nép a hatalomba, amelyet annak idején elkergetett. Ez az ellentmondás a néhány hete tartott, EU-s integrációról szóló népszavazás eredményein is meglátszott – minimális többséggel győzött az EU-párti álláspont.
A Transznisztria néven is ismert területet már március közepén is dróntámadás érte és már akkor is jól látható volt, hogy a káoszból egyedül Moszkva és szövetségesei tudnának profitálni.
Bár hivatalosan még senki nem vádolt meg senkit az akció elkövetésével, a támadás része lehet egy olyan műveletnek, amelynek célja Moldova destabilizálása belülről, és ez egyedül az oroszoknak használna.
Avril Haines szerint az oroszok egészen Transznisztriáig el akarják foglalni Dél-Ukrajnát, azonban ez mozgósítás nélkül nem fog sikerülni.
Ahhoz hogy elhelyezzük és értelmezni tudjuk a szovjet összeomlás után keletkezett első orosz bábállamot a térség geopolitikai, illetve biztonságpolitikai térképén, kénytelenek leszünk egy kicsit belemerülni a moldovai, a román és az orosz történelembe.
Tovább eszkalálódhat az ukrajnai válság, miután ismeretlenek több robbantásos merényletet követtek el a Moldovától elszakadt, Ukrajnával határos, Oroszország által támogatott Dnyeszter Menti Köztársaságban.
Pilóta nélküli repülőgépet semmisítettek meg a Dnyeszter melléki területen a helyi kormányzat szerint. Nem ez volt az első eset. A területen orosz "békenfenntartók" állomásoznak és itt van Kelet-Európa egyik legnagyobb hadianyagraktára is.
Az ukránok becslése szerint alig 1300 orosz katona állomásozik a szakadár bábállam területén, és azok is egy lőszerraktárat őriznek.
Az oroszok tagadják, hogy bármire készülnének ott, de az ukránok megerősítik a transznisztriai határ védelmét.
A transznisztriai belügyminisztérium közleményében ukrán drónokat is emlegetett.
Andrej Rugyenko szerint Moszkvát aggodalommal tölti el a szakadár régióban bekövetkezett robbanássorozat.
A Dnyeszter Menti Köztársaság területe tulajdonképpen senkinek sem kell annyira, az ott lakó félmillió ember viszont nem tudja eldönteni, melyik ország része akar lenni. Az egyre súlyosabb gondokkal küzdő de facto állam helyzetét talán az oldhatja meg, hogy Moldovának újra oroszbarát vezetése lett.
