Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Mégiscsak kell a moldovai gáz a transznisztriai szakadároknak – derül ki a Politico cikkéből.
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, január elsejével a Gazprom nem exportál tovább gázt Ukrajnán keresztül, így a magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevező orosz bábállamba sem küld többet.
A lépés következményeként hirtelen több százezer ember maradt fűtés és melegvíz nélkül a magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevező kamuállamban. A Transznisztria néven is ismert terület lakói még a kilencvenes évek elején kiáltották ki a függetlenségüket Moldovától, bár azt Moszkván kívül senki nem ismeri el, ugyanakkor a status quo fenntartása érdekében a területen egy jelképes méretű orosz kontingens állomásozik.
A Gazprom elvileg azért zárta el a gázcsapot, mert Ukrajnán keresztül már nem szállíthat gázt, viszont, ha Törökország felől szállítana, akkor csak Moldován keresztül tudná ezt megtenni. Az orosz állami gázvállalat Moldovának viszont nem hajlandó szállítani, mert állításuk szerint Chisinau 709 millió dollár kifizetetlen számlát halmozott fel.
Ezt a tartozást azonban Moldova nem ismeri el, brit és norvég könyvvizsgálók jelentése alapján az ország adóssága mindössze 8,6 millió dollár, vagyis a Gazprom által követeltnek csupán a töredéke. Ebből is látszik, hogy az oroszok továbbra is igyekeznek fegyverként használni a szomszédaik gázkitettségét.
Mindezek ellenére Moldova már január elején felajánlotta a gáz nélkül maradt Transznisztriának, hogy az európai piacról segít nekik gázt vásárolni, ám ebből a szakadárok akkor még nem kértek. Ez az határozott elutasítás azonban néhány hét fázást követően puhult valamicskét, mostanra már a kamuállam vezetése jelezte Chisinaunak, hogy most már szívesen elfogadnák az európai piacról származó gázt.
Oleg Serebrian moldovai miniszterelnök-helyettes be is jelentette, hogy találtak megoldást a transznisztriai energia és szociális válság megoldására. Serebrian azt is közölte, hogy Tiraszpol (a szakadár állam fővárosa) készen áll rá, hogy földgázt fogadjon el a moldovai gázellátótól, a Moldovagaztól.
Ezt hétfőn megerősítette a transznisztriai vezető, Vagyim Krasznoszelszkij is.
Egy moldovai vezető tisztviselő ugyanakkor elmondta azt is, hogy nagyon igyekeznek odafigyelni arra, hogy a mostani egyezséget Moszkva ne tudja a Moldova fölötti befolyásának növelésére felhasználni.
Az oroszok a moldovai választásokba való belepiszkálással nem tudtak eredményt elérni (hiszen az elnökválasztást a nyugatbarát Maia Sandu nyerte, míg az EU-referendumot, ha szűk többséggel is, de a csatlakozási tárgyalások megkezdését támogatók), így most az energiahordozókból igyekeznek fegyvert kovácsolni.
Az idő sürgeti az oroszokat, ugyanis Moldovában 2026-ban parlamenti választásokat tartanak és addigra szeretnék átállítani az Európai Unió felé közeledő moldovai közvéleményt és egy oroszbarát kormányt ültetni Chisinauba.
