Nem kell alkoholt fogyasztani ahhoz, hogy valakinek „zsírmája” legyen, azaz túl sok zsír halmozódjon fel e fontos szervben. Ez a betegség különösen alattomos, ugyanis csak akkor okoz panaszokat, amikor már nem igazán fordítható vissza a májkárosodás.
Szingapúri mérnökök olyan 3D-nyomtatási eljárást fejlesztettek, ami az eddiginél több szén-dioxidot köt meg a nyomtatás során.
Egerek számára optimalizált virtuálisvalóság (VR)-szemüveget fejlesztett ki a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont (BVC) a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettel (KOKI) együttműködve.
A Végső Kísérlet nevű expedíció során arra vállalkozott egy coloradói lelkész, hogy lezárja a laposföld–nemlaposföld vitát. A projektje felemásra sikeredett.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel mutatták ki, hogy a bőrre felvitt kórokozók is beindítják ugyanazt az immunválaszt, mint amit a szervezetbe bekerülő kártevők váltanak ki.
A japán Fudzsii Dajcsi még december 8-án rögzítette, ahogy a Hold felszínén egy fényes villanás jelent meg néhány pillanat erejéig. A szakember úgy véli, a Geminidák meteorraj egyik tagja lehetett.
Német és magyar kutatók egy 16 éven át tartó spektroszkópiai méréssorozat alapján rekonstruálták egy, a Napnál csaknem tízszer nagyobb vörös óriáscsillag felszíni csillagfoltjainak időbeli változását.
Robot gyártja a kiborgokat – nem vicc, kínai tudósok tényleg megoldották, hogy kiborg csótányokat gyártsanak számítógépes látással bíró robotok.
Az A23a kódjelű jéghegy valamivel nagyobb Vas vármegyénél, és a tudósok úgy vélik, virágzó ökoszisztémát hozhat létre a vizekben. Az elmúlt években csak körbe–körbe forgott, amiből most tudott kiszabadulni.
Brit kutatóknak sikerült egy olyan rendszert építeniük, amelynek köszönhetően tanítás nélkül tudnak elnavigálni a terepen a robotkutyák.
Kína 2050-re végezhet az erdőtelepítési programjával, amely során 100 milliárd fát ültetne el az ország. A cél, hogy a sivatag ne terjeszkedjen tovább.
Kínai kutatók a pamutban lévő cellulóz, valamint a tintahalak csontjában lévő kitin segítségével olyan anyagot fejlesztettek, ami segíthet megtisztítani a szennyvizet a mikroműanyagtól.
Nem csupán mi, emberek vagyunk társas lények, az állatvilágban is többé-kevésbé tetten érhető ez a jelenség. Dánia partjainál egy olyan magányos delfint figyeltek meg, amelyik különös módon próbálja kompenzálni a társak hiányát.
Egészen különös dolog történik az agyban, amikor zenét hallunk: addig passzív állapotban lévő neuronok reagálnak – derül ki egy új kutatásból. Az eredmények magyarázatot adnak arra a bizonyos libabőrt kiváltó érzésre is, amelyik bizonyos zenék hallgatása közben kapja el az embert.
Csalódniuk kell azoknak, akik eddig úgy gondolták, hogy rájuk nem érvényesek a figyelmeztetések a sok ülés negatív hatásairól, hiszen amúgy rendszeresen edzenek. Amerikai kutatók szerint ez sajnos kevés a kompenzációhoz.
Egy nemzetközi tudóscsoport arra figyelmeztet, nem szabad addig tükörbaktériumokat létrehozni, amíg nem bizonyosodnak meg 100 százalékosan arról, hogy az nem törli el a földi életet. Mutatjuk, mi az a tükörbaktérium.
Don Pettit, a NASA asztronautája egy speciális, saját maga által fejlesztett eszközzel örökítette meg a Tejútrendszer körül keringő két galaxist.
Ha azt hitte, egy befagyott antarktiszi tó jege alatt nincs élet, tévedett – de nem ön volt lemaradva, a tudósok is csak most fedezték fel. Az Enigma-tó neve már önmagában sejtelmes, de mint az egy friss tanulmányból kiderül, egyedülálló mikrobák is vígan élik világukat a jeges felszíne alatt.
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
Hangok, fény, hőmérséklet, a Föld gravitációs ereje, családunk, barátaink, kollégáink. Orientációs pontok, amelyek nélkül elveszettek vagyunk. Vagy mégsem? Mi történik, ha egy órára kiszakadunk az ingerek megszokott konstellációjából? És ha 14 hónapra?
