Új megvilágításba helyezi a legnagyobb károsanyag-kibocsátók klímaváltozásra gyakorolt hatását egy friss kutatás. Úgy tűnik, az extrém hőhullámok jelentős része elkerülhető lenne, ha néhány kibocsátó nem lenne.
Japán kutatóknak sikerült kimutatniuk, pontosan milyen szerepe van a régóta ismert CFAP91 nevű fehérjének a spermiumok életében.
Amerikai kutatók szerint létezhetnek olyan fekete lyukak, amelyek az egyre nagyobb intenzitású Hawking-sugárzás miatt egyszer csak – belátható időn belül – felrobbannak.
Fenntartható épületek építését segítheti az az újfajta telep, ami baktériumokkal átitatott cementből készül.
Amerikai kutatók egy olyan új lehetséges kezelési móddal álltak elő, ami univerzális, így minden influenzavírus esetében hatékony lehet.
Minden eddiginél tisztább gravitációs hullámot észleltek a tudósok még 2025 elején, amely Stephen Hawking elméletének helyességét is visszaigazolta.
A Washingtoni Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a világ 204 országában vizsgálta a cukorbeteget, és kiderült, hogy nagyon sokan nem is tudnak a betegségükről.
Még környezetbarátabbá teheti a napelemeket egy új megközelítés, a napelemfa – állapították meg dél-koreai kutatók, akik ki is számolták, mennyivel lenne előnyösebb az ilyen egységek alkalmazása.
Súlyos, hosszú távú következményei lehetnek a tavalyelőtt pusztító kanadai erdőtüzeknek: a szállópor-részecskék még évek múltán is szedhetik az áldozataikat.
Panamai kutatók szerint veszélybe került a Panama-öböl ökológiája, miután elmaradt a szokásos éves természetes tápanyag-utánpótlás.
Olyan kőzetmintákat talált a NASA, amelyek arra utalnak, hogy egykoron mikrobák is voltak a Marson.
Komoly egészségügyi következményei lehetnek a hosszas űrbéli tartózkodásnak, mutat rá egy friss kutatás. Ez érintheti azokat is, akik a jövőben a Marsra indulnak majd.
Bár utoljára 1972-ben használták veszélyesanyag-tárolónak az óceánt Dél-Kaliforniánál, a lerakat a mai napig mérgezi a környezetet.
Hiába él Magyarországon mintegy 1,2 millió cukorbeteg – és még megbecsülni is nehéz, milyen gyakoriságú a 2-es típusú diabéteszt megelőző klinikai állapotok előfordulása –, sokan még mindig nincsenek tisztában a népbetegség pusztító következményeivel. Sőt, azt sem mindenki tudja, hogy a 2-es típusú diabétesz kialakulásának legjelentősebb rizikófaktora a krónikus elhízás és túlsúly – utóbbiak hatékony kezelése nem csupán a megelőzésben, hanem később, a terápia során is kulcsfontosságú.
A stresszre is hatással lehet a túl alacsony folyadékbevitel, de az egészségét is kockáztatja az, aki nem iszik eleget minden nap – mutat rá egy friss kutatás.
A koronavírus-járvány idején havonta mintegy 129 milliárd szájmaszkot dobott el az emberiség. Most kiderült, egy időzített bomba a rengeteg szemét.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELTE kutatói és diákjai is hozzájárultak a CERN CMS kísérletének legújabb eredményéhez, amelyben először mutatták ki a maganyag plazmállapotának egyértelmű jelét kis atommagok ütközéseiben.
Finn és brit kutatók közös munkája révén derült fény arra, hogy az artériában megtapadó plakkok mélyén baktériumok telepedhetnek meg.
Már vizsgálják, és igencsak ígéretes: a mentális problémák kezelésében jeleskedhet az LSD módosított változata, és úgy tűnik, tartós lehet a hatása.
Az amerikai Colorado Boulder Egyetem fizikusai folyadékkristály, üveglapok, festék és fény segítségével hoztak létre időkristályt, mindezt úgy, hogy akár szabad szemmel is látni lehet.
