Vízhiányos városokban fog élni az emberiség jelentős része
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
Belépett a világ a „globális vízcsőd” korszakába, mivel a folyók, a tavak és víztartó rétegek vízkészletei gyorsabban fogynak, mint ahogy a természet képes lenne pótolni őket – állapította meg a legfrissebb ENSZ-jelentés. Az ezt összeállító szakemberek szerint az évtizedekig tartó túlzott használat, szennyezés, környezetpusztítás és az éghajlati változás számos vízrendszert annyira a regenerációs ponton túlra lökött, hogy új osztályozásra volt szükség.
„A vízhiány és a vízválság már nem elegendő leírása a világ új vízügyi valóságának” – olvasható a jelentésben.
A szakemberek úgy vélik, az új kifejezés egy figyelmeztetés egy olyan jövőre vonatkozóan, ami még elkerülhető, ugyanakkor kétségtelen, hogy a világ már egy új korszakba lépett ezen a téren. A vízcsőd egy olyan állapotot jelöl, amelyben a hosszú távú vízfelhasználás meghaladja az utánpótlást, és olyan súlyosan károsítja a természetet, hogy a korábbi szintek visszaállítása már nem lehet realitás.
A jelentés szerint erre az állapotra figyelmeztet a nagy tavak zsugorodása, valamint az is, hogy az év egy részében a nagy folyók már nem érik el a tengert. A világ az elmúlt öt évtizedben hatalmas mennyiségű vizes élőhelyet veszített el, nagyjából 410 millió hektárnyit. Ez majdnem akkora terület, mint az egész Európai Unió.
A talajba lévő vízkészletek csökkenése szintén ennek a csődnek a jele.
Az ivóvízként és öntözésre használt főbb víztartó rétegek mintegy 70 százaléka hosszú távú csökkenést mutat, ami egyre gyakoribb „nulladik napi” válságot okozhat. Ez az a pont, amikor a kereslet meghaladja a kínálatot.
A klímaváltozás tovább súlyosbította a problémát, ami 1970 óta a világ gleccsertömegének több mint 30 százalékát olvasztotta el. Mindez az emberek százmilliói számára nélkülözhetetlen szezonális olvadékvíz csökkenéséhez vezetett.
Kaveh Madani, a tanulmány szerzője az AFP-nek úgy nyilatkozott: a következmények nem minden lakott területen láthatóak, de egyértelmű jele annak, hogy újra kell gondolni a vízzel és környezettel kapcsolatos politikát.
A szakember szerint a kormányoknak még most kell lépniük, és elfogadniuk a valóságot, még mielőtt túlságosan késő lenne, és újabb, visszafordíthatatlan károkat nem okoznának.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
