4000 éves sírokat találtak Egyiptomban, mind nagyon fontos személyeknek készült
Az egyik sírban a zene, a tánc, a termékenység és az élvezetek istennőjének, Hathornak a papnője nyugszik.
#tudomány
Megoldhatták a tudósok a fekete lyukak paradoxonát, amit Stephen Hawking írt le először
A Physical Review Letters című szaklapban megjelent új tanulmányban azt állítják a szerzők, hogy sikerült megoldaniuk az 50 évvel ezelőtt leírt Hawking-paradoxont.
Új, szivárványszínű halfajra bukkantak az óceán alkonyzónájában
A Maldív-szigeteknél, 40-70 méteres mélységben találtak rá a tudósok arra a halfajra, amiről korábban azt gondolták, egy másik hal felnőtt példányaival van dolguk.
Ólomból készült szarkofágot találtak a Notre-Dame alatt
A 14. századra datálható lelet a kutatók szerint egy magas rangú egyházi személynek készülhetett. A koporsónak emberi alakja van.
Napok alatt kigyógyította az egereket a rákból egy újfajta kezelés
Újfajta megoldással álltak elő az amerikai Rice Egyetem tudósai, ami a jövőben segíthet a daganatos megbetegedések kezelésében. Az egérkísérletek sikeresek voltak, az év végén a klinikai tesztek is elindulhatnak.
Növényi alapú koronavírus elleni védőoltást fejlesztettek Kanadában, és hatásos
A kanadai egyészségügyi szervezet, a Health Canada jóváhagyta azt a koronavírus elleni védőoltást, amely a vírus egyetlen részecskéjét sem tartalmazza.
Visszafordították az öregedést egerekben amerikai tudósok
A kaliforniai Salk Institute for Biological Studies tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy egy már ismert eljárás mennyire lehet hatásos az egészséges egereknél.
Úgy néz ki, 58 millió évvel elszámolták a tudósok a 31 km átmérőjű óriáskráter korát
A kezdetben véltnél sokkal régebbi, 58 millió éves lehet a Grönlandon 2018-ban felfedezett jégalatti óriáskráter – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
„Döbbenetes élmény”: 40 év után tűnt fel újra egy denevér, amelyről azt hitték, kihalt
A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet.
Érdemes lesz holnap bekapcsolni a tévét, leadják magyarul David Attenborough új dokumentumfilmjét
Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezte egy mamut lábszárcsontját, a világhírű természettudós, David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek – idézi fel a Viasat Nature tévécsatorna közleménye az „eredettörténetét” annak a 215 ezer éves maradványnak, mely végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezetett. A leletek mellett talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamuttemetőt vasárnap délután láthatja majd a hazai közönség.
Magyar kutatók segítségével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
Mit tud egy 70-es években fejlesztett hattonnás drón, ami lezuhant Zágrábban?
A Tupoljev cég által tervezett robotrepülőgép, a szovjet hadiipar egykori csúcstechnikájú eszköze inkább egy rakétaeszköz, mint pilóta nélküli drón.
Kihalásra van ítélve szinte minden növény, amit nem eszünk meg vagy amit nem szeretünk nézegetni
Emberi érdeklődés híján rengeteg növény tűnhet el a Földről, ami tovább gyengíti majd a természet ellenállóképességét a klímaváltozással szemben. A gyomnövények persze nagy túlélők, azok sokkal kevésbé fenyegetettek.
Összefüggést találtak a bőrrák és az autoimmun betegségek között
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
Jól látható következményekkel jár a madaraknál a hőség és a városi levegő
A méretük, az alakjuk és a tojásrakási időszakuk is megváltozik. A szárnyasok átalakulásáért azonban nem csak az emelkedő hőmérséklet a felelős.
A Marson 80 kilométer magasan vannak a felhők, és szeretnek elbújni
A Curiosity amerikai Mars-járó a Perseverance nevű „kollégája” mellett végzi tudományos munkáját. A szerkezet ezúttal a vörös bolygó felhőit tanulmányozta.
A csernobili erőmű lekapcsolódott az elektromos hálózatról – miért akkora gond ez, és mi jöhet most?
Aszódi Attila nukleáris szakértő, a BME dékánja a legfrissebb csernobili helyzetről értekezik Láncreakció című blogjában. Az áramellátás kiesése egyáltalán nem jó szerinte.