Elhunyt a G-proteinek Nobel-díjas felfedezője
Alfred G. Gilman, amerikai tudós hetvennégy éves volt. Martin Rodbell biokémikussal együtt 1994-ben orvosi Nobel-díjjal tüntettek ki a G-proteinek felfedezéséért.
Alfred G. Gilman, amerikai tudós hetvennégy éves volt. Martin Rodbell biokémikussal együtt 1994-ben orvosi Nobel-díjjal tüntettek ki a G-proteinek felfedezéséért.
Akik bevetették, ugyanolyan eredményt értek el, mint nem stresszelő társaik.
Párizs mellett rövidesen a kutatók szolgálatába állhat az Apolló tudományos kutató lézer, amely a világ legerősebb lézere lesz, a Nap által Földre juttatott energia egy harmincadára lesz képes, amikor eléri a teljes kapacitást.
Kísérletben igazolták, hogy könnyebben oldják meg a feladatokat.
A közvélekedéssel ellentétben hiába várjuk tőle az inspirációt.
Megint működtek a brit tudósok: kimutatták, hogy a túl sok munka növeli a gutaütés kockázatát, avagy íme a tökéletes cikk a hosszú hétvége elé.
Ne erőltessük a kreativitást!
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a szexuális álmok gyakoriak mindkét nemnél, ugyanakkor a tartalmukban eléggé különböznek. Legtöbbször szexuális vágyaink kifejezői, de előfordulhat, hogy az erotikus tartalmú álomnak semmi köze a szexhez: ilyenkor emberi kapcsolatainkról árulkodnak.
Egy új kutatás reményt ad az előítéletek megszelídítésére.
Korábban azt gondolták, hogy a fiatal lányok szexuális életét nem befolyásolja, hogy milyen a kapcsolatuk az édesapjukkal.
Egyre több botrányos eset ássa alá a tudományos publikációk hitelességét. Az évi mintegy 1,4 millió tudományos publikációból ugyan mindössze 500-600 szakcikket vonnak vissza, mert kiderül, hogy nem megalapozott (netán egyenesen hamis), ám a képhez hozzátartozik, hogy a csalások száma az új évezredben megtízszereződött.
Az apákat sem kíméli a gyermekágyi depresszió – helyezte új megvilágításba az eddig csak a nők esetében kutatott problémát két friss amerikai vizsgálat is.
Tíz éven át zajlott az a kutatás, amely a férfi nem létezése mellett a szexualitás létezésére is tudományos magyarázattal szolgál.
Több oka is van annak, hogy végzetesen lemaradunk a tudományos versenyben, de a valódi süllyedés csak ezután következik.
Elképzelhető, hogy a Mars északi negyede víz alatt volt egykor, ám a tenger 87%-a elpárolgott az űrbe.
A miniszterelnök a következő Rubik Ernőt vagy Neumann Jánost látja azokban a természettudományokban jeleskedő diákokban, akiknek a diákolimpiai díjakat adta át csütörtökön.
Tudja, milyen fogadásokat szokott kötni Stephen Hawking? És azt, hogy a tét egy Penthouse magazin? De legalább azt tudja, mi a különbség a fekete lyuk és a féreglyuk között? Ha nem, nézze meg a Csillagok között című sci-fit, ennyire élethűen még nem ábrázolták e jelenségeket. És hogy ez miért fontos? Fizikusok nekünk azt mondták, lényegében ez lehet a nagybetűs Jövő.
Az egyre növekvő kereslet, illetve más faktorok – a globális felmelegedés, ebola, betegségek – miatt folyamatosan magasabbra kúszik a kakaó tonnánkénti ára. A kialakult helyzetre tudósok ugyanakkor megoldásokat próbálnak kínálni: többet termő, a betegségeknek, aszálynak ellenállóbb fajtákat igyekeznek előállítani. Ezzel pedig a csokoládé felfelé kúszó árát is meg lehetne fogni.
Jelentősen csökkennek a kemoterápia mellékhatásai, ha az idei „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért” díjas kémikus kutatása sikeresen lezárul. Egy másik díjazott a gyerekkori lisztérzékenység okaira szeretne magyarázatot találni, a harmadik elismerés pedig a füves gyepek ökológiai egyensúlyának helyreállításáért jár. Ez utóbbi kutatással hosszú távra élőhelyet lehetne biztosítani nemzeti örökségünk, a Hortobágy növényeinek és állatainak. Egy nőnek harmadannyi esélye van rá, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinak.
Három agykutató, egy norvég házaspár és egy amerikai szakember között osztják meg az idei orvosi Nobel-díjat.