A hagyományos étrendet felváltó olcsó, energiadús élelmiszereknek köszönhetően az ezredforduló óta triplájára nőtt a gyermekkori elhízás aránya – figyelmeztet az UNICEF legfrissebb jelentése. Ennek következtében mára már a világ minden régiójában – a szubszaharai Afrikát és Dél-Ázsiát leszámítva – több az elhízott gyerek, mint az alultáplált.
Az UNICEF 2025. évi Gyermekélelmezési riportja több mint 190 ország adatainak vizsgálata nyomán arra a következtésre jutott, hogy amíg a soványság az ezredforduló óta folyamatosan csökken (13 százalékról 9,2 százalékra) az 5 –19 éves fiatalok körében, addig az elhízás aránya 3 százalékról 9,4 százalékra nőtt ugyanebben a korosztályban.
Nem túlzás azt mondani, hogy a világunk jelenleg kétarcú élelmezési válságban van: egyrészről hiány és éhezés, másrészről bőség, profit és betegség jellemzi, de a végeredmény hasonló – a gyerekek nem kapják meg a szükséges táplálékot ahhoz, hogy egészségesen fejlődjenek
– véli Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
Egy gyerek akkor számít túlsúlyosnak, ha a testtömege jelentősen meghaladja a korának, nemének és magasságának megfelelő egészséges értéket. A túlsúly legsúlyosabb formája, az elhízás számos egészségügyi kockázattal jár, többek között növeli az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás, valamint a 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, illetve egyes daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
A jelentés szerint a gyerekek étrendjét ma már sokszor nem a tudatos döntések, hanem a nagy élelmiszer- és italgyártó vállalatok kifinomult marketingkampánya határozza meg. Egy 64 000 (13–24 év közötti) fiatalt bevonó globális felmérésben a válaszadók 75 százaléka állította azt, hogy az elmúlt héten biztosan látott reklámot cukros italokról, nassolnivalókról vagy gyorséttermi ételekről. Mindezek hatására a válaszadók 60 százaléka állította, hogy kedvet kapott az ilyen ételek vagy italok fogyasztásához.
UNICEF
„Amikor táplálkozási problémákról beszélünk, már nem csak az alultápláltságról beszélünk. Az elhízás egyre komolyabb problémát jelent, ami veszélyezteti a gyerekek egészségét és megfelelő fejlődését. A feldolgozott élelmiszerek épp abban az életszakaszban veszik át a zöldségek, gyümölcsök és természetes fehérjeforrások helyét, amikor a megfelelő táplálkozás kulcsszerepet játszik a gyerekek testi, szellemi és érzelmi fejlődésében” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
A magas jövedelmű országokban a gyerekek nem éheznek ugyan, jellemzően nem is esznek keveset, mégis lehetnek orvosi értelemben alultápláltak, egyszerűen azért, mert nem azt eszik, amit kéne. Az étrendjük tele van ultrafeldolgozott ételekkel, hozzáadott cukrokkal és üres kalóriákkal és sok gyerek úgy túlsúlyos, hogy közben nem jut elég vasban, vitaminokban vagy rostban gazdag táplálékhoz
– tette hozzá Mészáros Antónia.
Az UNICEF ezért arra sürgeti a kormányokat, hozzanak átfogó és kötelező érvényű szabályozásokat a gyerekek étkezési szokásainak és étrendjének javítása érdekében, indítsanak szemléletformáló társadalmi kampányokat, valamint tiltsák meg az ultrafeldolgozott és egészségtelen ételek árusítását és reklámozását az iskolákban.
