Mi lenne, ha a tegnap üvegéből a holnap építőanyaga válna? – tette fel a kérdést egy amerikai startup. A munkatársak kidolgoztak egy olyan, 3D-nyomtatáson alapuló módszert, amellyel nagyértékű termékeket tudnak gyártani olyan kidobott üvegekből, amelyek amúgy a hulladéklerakóban végeznék.
Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói. Az új technológia lehetővé teszi a tömegtermékeknél használt áramkörök jelentős részének környezetbarát lebontását és újrahasznosítását.
Ausztrál kutatók egy olyan megoldást dolgoztak ki, amivel már szobahőmérsékleten is könnyen fel lehet bontani a műanyagok szénhidrogénláncait.
A megosztott képekből nem derül ki, melyik jelölt szerepel a hirdetményeken.
Az Apple új környezetvédelmi jelentése szerint soha nem volt még annyira környezetbarát terméke a vállalatnak, mint amilyen a MacBook Neo.
Ausztrál kutatók olyan új eljárást fejlesztettek ki, ami lehetővé teszi, hogy a földimogyoró héjából az eddiginél olcsóbb és gyorsabb módszerrel grafént lehessen előállítani.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói baktériumok segítségével hasznosították újra a PET-palackokat, méghozzá úgy, hogy abból a gyógyszeripar egyik legfontosabb alapanyaga lett.
Kínai mérnökök olyan eljárást fejlesztettek ki, ami egyszerre hasznosítja újra a kidobott okostelefonok akkumulátorát és a papíripar leggyakoribb melléktermékét.
Videónkban Daróczi Dórával, Z-generációs influenszerrel beszélgetünk divatról, öltözködésről, illetve az abból származó hulladék felelős kezeléséről, újrahasznosításának módjairól. Mennyi textilhulladékot termelünk, miért fontos az elhasznált ruhadarabok újrahasznosítása, és hogyan tehetjük meg ezt a gyakorlatban?
Kínai kutatók olyan eljárást dolgoztak ki az e-hulladékokban lévő arany és palládium kinyerésére, ami sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a jelenlegi módszerek.
Koreai kutatóknak sikerült egy olyan rendszert fejleszteniük, ami a hulladékká váló műanyagpalackokból állít elő zöld hidrogént. A megoldás két szempontból is jó lehet.
A műanyagszennyezés egyre komolyabb problémává növi ki magát világszerte, és egy friss jelentés szerint csak tovább rosszabbodhat a helyzet. Van azonban egy halvány reménysugár.
2022-ben nagy reményekkel vásároltak fel a piacvezető Rematot, de az új tulajdonos alatt csak veszteséget termelt, ezért most bezárják.
Szaúdi tudósok olyan baktériumokat találtak a tengerek vizében, amelyek képesek alkotóelemeire bontani a palackok gyártásához is használt műanyagot.
Ausztrál kutatók a szén elégetéséből származó hamu, valamint üveghulladék felhasználásával készítettek tetőcserepet és téglát. Az eredmény rendkívül jónak tűnik.
A jövőben 1 millió tonna kritikus fontosságú nyersanyagot nyerne ki Európa az e-hulladékból, amely sokkal ellenállóbbá teheti a kontinenst a globális sokkhatásokkal szemben.
A világ műanyagválsága ma már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem gazdasági és reputációs kérdés is. A divatiparban és az e-kereskedelemben egyre több márka ismeri fel: a fenntarthatóság nem opcionális extra, hanem a hosszú távú túlélés feltétele. A DS Smith – a fenntartható csomagolási megoldások egyik globális vezetője – jóval a trendek előtt megkezdte az átállást, és ma már nemcsak fogyasztói, hanem ipari csomagolások terén is élen jár.
Zseniális megoldással rukkoltak elő kínai kutatók: homokgátakként hasznosítanák újra a szélturbinák lapátjait, így hulladék helyett hasznos eszközökként funkcionálhatnának azután is, hogy eredeti funkciójukat már nem tudják ellátni.
A hátrahagyott sátrakat a hajléktalanellátásban és a hátrányos helyezetű gyerekek részére szervezett nyári táborokban hasznosítja majd a Máltai Szeretetszolgálat.
Sokunkban felmerül a kérdés, mi lesz a sorsa azoknak a ruhadaraboknak, amit – egyébként nagyon helyesen – az országszerte kihelyezett ruha és cipőgyűjtő konténerekbe hagyunk. Ki viszi azokat onnan el, hová kerülnek, fogja-e még azokat valaki hordani, vagy, hogy milyen formában hasznosulnak újra, ha eredeti funkciójukat már nem tudják betölteni.
