Az ukrán külügyminiszter szerint Oroszországnak nincs helye a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tanácsában, mivel az elektromos hálózatot célzó támadásaival a nukleáris biztonságot is fenyegeti.
Egy alig ismert szerb online csatorna hírére hivatkozva igyekszik bizonyítani a kormány a kijevi vezetés és a Tisza párt kapcsolatát és azt, ez mekkora veszélyt jelent a kárpátaljai magyarok számára. Telkes Andrással vettük végig, mely pontokon bicsaklik meg a hamis zászlós terrortámadásról szóló híresztelés.
Oroszország kihasználta az Európa keleti felére elért hideghullámot, és célzott támadást kezdett az ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Célja a négy éve szenvedő lakosság megtörése.
Decemberben a 27-ből 24 tagállam úgy döntött, hogy Ukrajnának a következő két évre 90 milliárd euró kölcsönt biztosít működési és védelmi kiadásokra. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat az Európai Bizottság szerdán elfogadta, még az Európai Parlamentnek és az érintett országoknak kell jóváhagyniuk. A kölcsön lehetséges fedezete továbbra is a befagyasztott orosz banki vagyon.
Az eddigi védelmi miniszter felmentették, az energetikai tárcánál számítanak rá, míg az eddigi digitális fejlesztésért felelős miniszter felelhet majd a védelemért.
„Ha az ember elmenekül, akárhova megy is, idegen marad. Ha viszont szembeszáll az agresszorral, minden előfordulhat” – vallja Ukrajna magyarországi nagykövete, akinek több év frontszolgálat után állandóan ismétlődő rémálmai vannak. Mivel tereli el a figyelmét a traumákról? Milyen embernek látja Zelenszkijt? Hogyan vált a magyar nyelv fegyverré a fronton a háború első éveiben? Hogy érzi magát Sándor Fegyir nagykövetként egy olyan országban, amelynek kormánya kifejezetten ellenséges Ukrajnával? Milyen magyar gyökerei vannak? HVG-Portré.
Az oroszok elismerték az Oresnyik bevetését, amit azzal indokoltak, hogy szerintük az ukránok a múlt hónapban célba vették Vlagyimir Putyin elnöki rezidenciáját.
Vaszil Maljuk marad az SZBU-nál, oroszellenes műveleteket várnak tőle. A vezető abba bukott bele, hogy a nyáron letartóztattak több korrupcióellenes alkalmazottat is.
Az oroszok tagadták, hogy ők támadták volna az ukrán várost, szerintük lőszerek robbanhattak fel. Egy többszintes lakóház teljesen megsemmisült, ketten életüket vesztették.
Kirilo Budanov 2020 óta vezette a katonai hírszerzést, a lakosság körében népszerű. Elődje, Andrij Jermak az energiaszektorból kipattant korrupciós botrányba bukott bele.