Csak úgy kapkodhatta a fejét, aki ezen a héten próbált naprakész lenni a hírekből – ha ez bárkit is megnyugtat, így voltunk ezzel mi is, akik írtuk azokat. Kezdődött az egész még múlt szombaton, amikor az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, és bár Ali Khamenei, valamint az iráni vezérkar jelentős részének likvidálása katonai szempontból tökéletes munka volt, mintha maguk a támadók sem nagyon tudnák, innen hogyan tovább. A harcok folytatódnak, Irán visszalő nagyjából minden országra a Közel-Keleten és lezárta az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Az üzemanyagárak megnőttek szerte a világon (Donald Trump ezt annyival kommentálta, hogy ha emelkednek, akkor emelkednek), és a turizmusban dolgozók sem boldogok, de a hosszú távú hatások még nagyon bizonytalanok, talán nem lesz annyi kár, mint az ukrajnai háború miatt.
Mi, magyarok ennyivel azért nem úsztuk meg, minden eddiginél durvább szintre kapcsolt a magyar-ukrán ellenségeskedés. Ennek a legkeményebb pillanata az volt, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, reméli, hogy valaki nem fogja blokkolni az Ukrajnának szánt uniós kölcsönt, de ha igen, akkor megadja a címét a katonáknak – és ezzel a mondattal minden bizonnyal meg is lett az, amire a Fidesz a kampányát fel fogja fűzni a következő hetekben (a képet pedig árnyalja, hogy simán lehet, hogy csak az elérhetőség szót használta Zelenszkij, attól függően, hogyan fordítják ukránról).
HVG / Fazekas István
Nem sokkal később aztán megállított a TEK egy Ausztriából érkező ukrán pénzszállító autót, a járműben elfogott ukránokat katonai múltjukra hivatkozva kiutasították az országból, az ukránok kiakadtak, az Orbán-kormány pedig magyarázatot követelt a pénzszállításra, pedig szakértők szerint az ilyen pénzszállításokban semmi szokatlan nincsen.
Persze nem a semmiből jutottak el ilyen szintre: a hét első felében is folyamatos volt az üzengetés, hogy újraindítja-e Ukrajna az orosz gáz szállítását a Barátság vezetéken – amelyet ugye az oroszok lőttek ki, de az orosz-magyar állítás szerint már meg lehetett volna javítani – és hogy a magyar kormány blokkolja-e a háborúban álló ország számára nyújtandó az EU-támogatást. Az Irán elleni támadás után még érzékenyebb lett mindenki a témára, az EU azt kéri Ukrajnától, hogy engedjék megvizsgálni a Barátság vezetéket (nem mellékesen szintén elfogadhatatlannak nevezték később az ukrán elnök Orbánnak szóló szavait), Zelenszkij arról beszélt, hogy szíve szerint ő nem javítaná meg a vezetéket, Szijjártó Péter pedig azzal állt elő, hogy az ukránok kifejezetten folytatni akarják a háborút, mert ez az ő üzleti modelljük.
És ha ez sem lett volna elég, Vlagyimir Putyin belengette a lehetőséget, hogy még az előtt leállítja az Európa felé tartó orosz gázt, hogy az EU lecsatlakozásra szánt határideje eljönne. Később ezt pontosította: Magyarország addig kap gázt, amíg azt a politikát folytatja, amit most.
Barátság kőolajvezeték
MOL / Németh Dániel
Hogy a magyar politika szempontjából mi lesz mindennek az eredménye, az majd kicsit később derül ki, a gazdaság rövid távon viszont nagyon nem járt jól. Az üzemanyagárak jókorát nőttek, a forint féléves mélységbe gyengült, alig egy héttel az után, hogy két és fél éves csúcson járt. A Mol – amúgy a helyzetben elvárható felelősségteljes módon – nem akart számháborúba belemenni (azért a horvát energiacéggel tovább folytatták az üzengetést), annál inkább a politikusok: a Fidesz minden alap nélkül ezer forintos benzinárral kezdett el riogatni, amire válaszul a Tisza Párt vezetői nem csak benzinadó-csökkentést kértek, hanem Nagy Márton legrosszabb nyomdokaiba léptek és 480 forintos árstopot követeltek.
A közel-keleti (és részben az ukrajnai) helyzet jókora pofon lehet a magyar gazdaságnak, pedig már a kiindulópontunk sem erős. A héten megerősítette a KSH: 2025-ben csupán 0,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami az EU harmadik leggyengébb növekedési adata, vagyis az előző év végén még tényleg alacsonyabb volt, mint a legutóbbi parlamenti választás idején. Kiadták a részletes számokat is, így látjuk, hogy az ipar nagyon rosszul teljesített, a mezőgazdaságnak is gyenge éve volt, a szolgáltató szektor húzta nulla fölé a számokat.
Reviczky Zsolt
A héten több más statisztika is nyilvános lett, és ezek alapján viszont 2026 indulása egész jónak tűnik. Az ipar például két év után először tudott éves szinten növekedést felmutatni januárban. A kiskereskedelmi forgalom továbbra is elfogadhatóan, 3,5 százalékkal nőtt, azonban itt volt néhány furcsa részlet, úgy tűnik, a hideg befolyásolta a vásárlói szokásokat. Ellenben a külkereskedelmi mérlegünk romlott 2025 elejéhez képest, a magyar export közel 10 százalékot esett. Ami pedig nem KSH-mérés, de fontos: az üzleti hangulat nem túl jó most, azt pedig a PwC mérte meg, hogy a magyar cégek vezetői tizenöt éve nem látták ennyire rossznak a saját vállalataik kilátását, és a magyar gazdasággal kapcsolatban is egyre pesszimistábbak. A héten egyébként megtartották a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos gazdasági évnyitóját is, amelyen Orbán Viktor, Nagy Márton és Varga Mihály is beszélt, de aki arra várt, hogy a kormány valami nagy dolgot próbál ígérni a cégvezetőknek, annak csalódnia kellett.
Az utolsó pillanatban teljesítette Lázár János a fuvarozóknak adott ígéretét, így nem emelkedett közel 30 százalékkal az útdíj március elejétől. A fuvarozók alapvetően elégedettek a közlekedési minisztériummal folytatott egyeztetéseikkel.
Fuvarozók tüntetése tavaly decemberben
Fazekas István
De azért még így is bőven lenne miről beszélniük a kormánnyal, például az átgondolatlanul kiszórt, behajtást tiltó táblákról. De az is valószínű, hogy az újabb díjemelés hiába marad el, ettől még a fuvardíjak megnőhetnek, hiszen a szektor immár kilenc negyedéve nem tudott iparági átlagban nyereséget realizálni.
A hét képe: a forint árfolyama az elmúlt két évben, a végén a hét hirtelen zuhanásával
Hiába fellebbezett az önkormányzat, a dél-koreai Sungeel bátonyterenyei üzeme megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt a bővítésre. Az akkuhulladék veszélyességi besorolása kapcsán a gödi Samsung-gyár engedélyére is hivatkoztak. A CATL akkugyáráról pedig az derült ki, hogy félmilliós biztosítással kapott engedélyt.
Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke a HVG-nek adott interjút, és azt mondta: a magyar akkumulátoripar körüli mítoszból, hogy milyen komoly baleseti kockázat lenne, „jószerével semmi sem igaz”, egyébként is csak 2023-as bajokról volt szó, ő maga nem látott olyan jegyzőkönyveket, amelyekről a sajtó beszámolt. Erre válaszolt aztán Éltető Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, és részletesen cáfolta az állításokat.
Kitört a végrendeletek csatája az I. kerületben. Egy társasházban úgy szerezne meg lakásokat a közös képviselő, hogy végrendeleteket mutat fel a családtagokéival szemben. Állítása szerint két, azóta elhunyt idős nő is rá vagy az ő egyik rokonára hagyta a vagyonát, a családtagok viszont szintén be tudnak mutatni öröklési szerződést.
A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, a hozzátartozók a bíróságban bízhatnak. A polgári per elindítása azonban drága, ráadásul ott az eseteket külön kezelik, tehát annak nem néz utána a bíróság, hogy egy közös képviselő több lakóval is annyira jóban lett-e, hogy azok rá hagyták a lakásukat.
Két nagy dobása is volt a héten az OpenAI-nak: előbb a Pentagonnal egyeztek meg, hogy mégis az ő rendszerüket használhassa az amerikai hadsereg, ami amúgy viszonylag könnyen ment, hiszen miután a rivális Anthropic nem ment bele minden kormányzati kérésbe, őket nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította az USA vezetése. A cég az új nyelvi modellje bemutatásán szintet lépett, a gép már nem csak a beírtakat tudja értelmezni, hanem a billentyűk lenyomását és az egérmozgatást is.
AFP / Samuel Boivin
Mégis, a cég vezetői is arról beszélnek, hogy az AI körüli lelkesedés egy lufit fújhat, a chipgyártók egyre óvatosabbak, és az egész piac vizsgálja, nem lehet-e csúfos zuhanás a gyors emelkedés vége. Igaz, az is látszik, hogy a döntéshozatal és a fizikai gyártás mennyire kitett az AI-rendszereknek.
A Mészáros-birodalom két cégének konzorciuma nyerte meg a kecskeméti okoscampus befejezésére kiírt közbeszerzést – ez volt az a munka, amely egyszer már leállt, mert az egyetemi alapítvány kuratóriuma átadta a pénzt az MNB alapítványának, az pedig eltőzsdézte, de a városvezetés újra elkérte a szükséges összeget az államtól, és meg is kapta azt.
Az elmúlt évek zűrös ügyei közül újra előkerült a végrehajtók botránya is: a HVG értesülése szerint egy új módszerrel könnyedén elvehetik a végrehajtók irodáját, de úgy alakították a szabályokat, hogy Schadl Györgynek nem kell mitől tartania.
Részben az ilyen ügyeknek is közük lehetett ahhoz, hogy a korrupcióérzékelési indexben milyen mélyre csúsztunk. Rendszeresen szó van arról, hogy az EU leggyengébbjei vagyunk, de most egy egész más szempontot vizsgáltunk meg, az unión kívülre is tekintve: mi történt Koszovóban, Moldovában és Montenegróban, amitől ők már kevésbé számítanak korrupt országnak, mint Magyarország?
Nyitókép: Vlagyimir Putyin Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatón Moszkvában, 2022. február 1-jén. Fotó: AFP / Yuri Kochetkov
