Bezár a Vittula
Budapest legromosabb romkocsmája 21 év után húzza le a rolót.
Popzenész létére belefért egy magyar irodalomtörténet kötetbe, a Tarr Béla-filmeknek köszönhetően a világ egyik legismertebb filmzeneszerzője, a 80-as évek alternatív kultúrájának tanúja és alakítója, aki ma is mindentől és mindenkitől függetlenül zenél. Most egy egész dokumentumfilmet megtölt meséjével, aminek tárgya ezúttal saját élete és saját gondolatai a világról. Különös és emlékezetes grund-bemutatója volt az Ott torony volt-nak. Ott voltunk.
Fontos volt a könnyűzene, az volt a progresszió legnyilvánvalóbb útja – mondja Víg Mihály a róla és a 80-as évek undergroundjáról szóló dokumentumfilm előzetesében. Az alkotásban Bódy Gáborról, Xantus Jánosról, Menyhárt Jenőről, Méhes Mariettáról, Pajor Tamásról és Tarr Béláról, vagy éppen a Hit Gyülekezetébe való megtéréséről is mesél a zenész-dalszerző.
A filmben többek között Bódy Gáborról, Xantus Jánosról, Menyhárt Jenőről, Méhes Mariettáról, Pajor Tamásról és Tarr Béláról, vagy éppen a Hit Gyülekezetébe való megtéréséről is mesél a zenész-dalszerző.
Bő egy éve rengetegen osztották meg a hazai közösségi médiában azt a néhány térképet, amely a 80-as, a 90-es, és a 2000-es évek legendás budapesti szórakozóhelyeit, valamint a 80-as évekbeli klasszikus budapesti mozikat idézi fel. Alkotójuk, Vizi Ákos azóta továbblépett, és már az elmúlt évtizedek hazai könnyűzenei előadóinak és zenekarainak családfáin is dolgozott.
Hiánypótló zenei adatbázis épül öt európai uniós ország összefogásából, amelynek teljességéhez most bárki hozzájárulhat. A szerkesztők eddig ismeretlen kísérleti és underground zenei tartalmakra kíváncsiak a szocializmus évtizedeiből.
A volt keleti blokk kulturális ellenállásáról folyt nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Szamizdatok, beatmisés dokumentumok vagy éppen a Fekete Lyuk koncertfelvételeinek lelőhelyeit gyűjtötték össze. Miben különbözött a magyar disszidens kultúra a romántól vagy a csehszlováktól, és milyen tanulságokkal szolgál a 80-as évek undergroundja? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Az anyatejjel szívta magába a rock and rollt, nem csoda, hogy zenekart alapított tizenévesen, ebből lett a 80-as évek elején a műfajteremtő URH és később az Európa Kiadó. Utóbbi – igaz periodikusan működött mindig is – a mai napig aktív. A zenekarigazgató ráadásul idén 60 éves, ezt nagy koncerttel ünnepli meg. Interjú Menyhárt Jenővel.
Garaczi László új, önéletrajzi ihletésű regénye, a Hasítás tele van punksággal. A regény a nyolcvanas évek pesti undergroundjával foglalkozik. Az író úgy emlékszik erre a világra, hogy a kreativitást és az önpusztítást a végletekig fokozta.
A Trabant együttes énekesnője, Méhes Marietta több film színésznője néhány év alatt írta be magát a magyar underground történetébe.
Magyar Pétert 54 éves korában érte a halál.
A hajdani művészeti ellenzék „tűrt” kategóriájába tartozó Király Tamás rendszerváltás előtti tevékenységét vizsgálja egy most megjelent kötet.
Október 13-án Pokoli aranykor címmel nyílik a 80-as évek magyar underground zenekarainak koncertplakátjait bemutató monstre kiállítás a Kieselbach Galériában Szőnyei Tamás, valamint a grafikusként és a Bp. Service együttes vezetőjeként is ismert Bp. Szabó György különálló, de most e projekt kedvéért összefésült gyűjteményeiből. A ma már levéltárosként dolgozó Szőnyei Tamás zenei-kulturális újságíróval, a kiállítás és a mellé megjelenő különleges kiállítású könyv társszerkesztőjével beszélgettünk. Nem kicsit ironikus módon éppen csak néhány nappal az után, hogy egy sajátos köztéri gerillakommunikációs gesztus kavarta fel a hazai közéletet.
Ha a 80-as évek „alternatív zenei dívái” kategóriáról beszélünk, akkor a legtöbb embernek elsőként Bárdos Deák Ágnes neve ugrik be. Botrányos, sokszor kíméletlen nő, kiváló előadó, aki mindig is magasról tett a karriernek nevezhető érvényesülésre, működését a kedve és az alkotói ösztönei diktálták. A zenénél mindig sokkal jobban izgatta a szerelem, a nyíltság és az önazonosság. Szinte hihetetlen: 60 éves lett.
A legjobb magyar rock and roll önéletrajz, egyben egy különös kordokumentum – megjelent a tragikus sorsú gitáros-filozófus, Dönci sokáig kallódó kötete.
A "Nagy Testvérről", "mocskos időről", "rémes helyről", "könnygázra fakadásról" énekeltek a 80-as évek alternatív zenekarai, amelyek, úgy tűnik, újra egyre fontosabbakká válnak. Facebook-meghívók és utcai plakátok invitálnak ilyen koncertekre, sőt Pintér Béláék jóvoltából színházi darabok is idézik e zenéket. A rendező szerint anno azért voltak fontosak e zenekarok, mert őszintén, szellemesen, bátran beszéltek a valóságról. És úgy véli, ez az őszinteség ma is hat.
A New York-i artpunk egyik alapszemélyisége, a "punk keresztanyja", Patti Smith Krasznahorkai László klasszikusát, a Sátántangót olvassa.
Lezárult a kommunista korszak ellenkultúráját vizsgáló, hároméves kutatóprogram, a COURAGE. A kutatást vezető MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja tizenöt ország kutatóit koordinálta, hogy létrejöjjön egy online adatbázis, amely a volt szocialista tömb alternatív kultúrájának mindeddig ismeretlen magán- és közgyűjteményeit teszi elérhetővé.