Az uniós bíróság kimondta, hogy nem felel meg az EU-s jognak az a gyakorlat, hogy a menedékkérelmekre vonatkozó szándéknyilatkozatokat csak a belgrádi vagy a kijevi nagykövetségen lehet beadni. Magyarország azzal védekezett, hogy a fertőzésveszély miatt döntöttek így, a bíróság szerint azonban ez éppen a fertőzések terjedését segíti.
Jövő héten kezdődik az idei jogalkotói munka az Európai Parlamentben, bár a szakbizottságok egy része már ezen a héten megtartja idei első ülését. Az első döntések egyike az EP-t érintő korrupciós botrányhoz kapcsolódik.
Egy különös ügy került az Európai Bíróság elé, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében, egy holland bíróság megkeresésére.
Az Európai Bizottság egészen biztosan áttanulmányozza majd az új magyar különadókról szóló jogszabályokat, véleményezni azonban csak azok elfogadása után fogja - ahogy teszik ezt minden esetben.
Magyarország esetében összesen öt kötelezettségszegési ejárásban hozott döntést az Európai Bizottság. Négy esetben a már megkezdett eljárást folytatják, az ötödik pedig egy új szabálysértési eljárás. A közbeszerzésekkel továbbra is gondok vannak.
A szivárványcsaládok számára nagyon fontos ítéletet hozott az Európai Bíróság, amely döntés a szabad mozgáshoz és más uniós alapjogokhoz való hozzáférést is tisztázott.
Az Európai Bizottságot egyelőre nem nyugtalanítja a magyar Alkotmánybíróság ítélete, egy uniós szakjogász szerint azonban ez a döntés új távlatokat nyit meg egy autoriter rezsim előtt.
Súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot – ezt állapította meg az Európai Bíróság. Sőt, azt is kimondták, hogy a magyar igazságszolgáltatás csúcsszervei a magyar bírói függetlenségre is veszélyt jelentenek.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat.
Könnyű volt hozzászokni, de a következő év nyarán elvileg búcsút kellene mondani az EU egyik sikertörténetének: a barangolási díjak eltörlésének. Most azonban tíz évvel meghosszabbítanák a rendelet hatályát.
A lengyel alkotmánybíróság ítélete az uniós jog elsőbbrendűségét vitatja, amelyet minden tagország elfogadott.
Az Európai Bizottság elnöke szerinte tovább kell elemezni a lengyel alkotmánybíróság csütörtöki döntését, amelyben megállapították, hogy az uniós jog egyes rendelkezései nem egyeztethetők össze a lengyel joggal ,és ebben a helyzetben a nemzeti jognak van elsőbbsége.
Ha úgy döntene, hogy a hazai jog az erősebb, az alapvetően sértené az EU-tagságból eredő kötelezettségeket. Nem tudni, milyen „új körülmények” merültek fel. Az Európai Bizottság nyugtalanul vár.
Magyarország ellen 24 új eljárás indult az uniós jog megsértése miatt.
Az Európai Bíróság egy több mint tíz éve elfogadott magyar jogszabályról mondta ki, hogy sérti a közösségi jogot. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési áraira vonatkozó törvény ugyanis szembemegy az áruk szabad mozgásának elvével.
Az uniós döntéshozatal lassúságát bíráló elterjedt vélemény mára némi módosításra szorul. Ha ugyanis jobban megnézzük, nemcsak a vakcina ügyében, hanem általában is gyorsult a jogalkotás az EU-ban az utóbbi időben.
Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak.
A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása mellett – nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletét követően.
A testület ítélete szerint ellentétes az uniós joggal a hazai menekültügyi szabályozás egyik önkényes rendelkezése.
Ezzel a középmezőnyben vagyunk a tagállamok között, viszont fajsúlyos ügyekben vannak hiányosságaink.
