Az Európai Bizottság szóvivője a testület hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy ismételt kifizetési kérelmet küldtek Magyarországnak annak érdekében, hogy az Európai Bíróság által megállapított 200 millió eurós büntetésnek tegyen eleget a kormány. Ennek hiányában a Bizottság az egyébként Magyarország számára elérhető összegekből levonja a tartozást – erre minden jogalap rendelkezésre áll.
A brüsszeli lépés háttere, hogy júniusban az Európai Bíróság úgy döntött, hogy mivel Magyarország nem hajtott végre egy 2020-as bírósági ítéletet, amely a magyar menekültügyi eljárás azon pontjait támadta – vagyis tulajdonképpen az egészet –, amelyek nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, ezért 200 millió eurós büntetést kell fizetnie az országnak. Sőt, a késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű átalánybüntetést is megállapítottak.
Két külön levélben szólította fel az Európai Bizottság a magyar kormányt arra, hogy tisztázzák, hogyan akarnak fizetni. A kormánynak a 200 milliós részre adott válaszára egy újabb levélben reagált a Bizottság, amelyet szeptember 2-án, hétfőn küldtek el, s amelyben egy újabb, szeptember 17-i határidőt szabtak meg a büntetés törlesztésére.
Ha ez nem sikerül, a Bizottság levonja az összeget Magyarország uniós forrásaiból
– közölte Ujvári Balázs szóvivő, hangsúlyozva, hogy ezzel kapcsolatban az EU pénzügyi szabályai az irányadóak, amelyek meghatározzák a testület eljárását. Hozzátette, hogy a napi bírságra vonatkozó kifizetési felszólításra szeptember 13-ig kell a magyar kormánynak válaszolnia. Az eljárás további menete ebben az esetben is hasonló. A Magyarországot megillető összesen 21 milliárd eurós kohéziós alapból, illetve a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapból csak 10,5 milliárd euró felzárkóztatási pénzt szabadított fel az Európai Bizottság, a többi forrás a korrupciós kockázatok miatt továbbra is be van fagyasztva. A Bizottság ennek a 10,5 milliárd eurónak a terhére – amely egy hétéves keretösszeg – hajthat végre levonásokat. Ez a gyakorlatban minden bizonnyal úgy fog kinézni, hogy amikor az utófinanszírozási rendszerben kifizetési kérelem érkezik Magyarországról, akkor ezzel az összeggel csökkentett pénzt utalják át. Ezzel szemben a magyar kormány nem tehet semmit.
Mindez akkor történik, amikor már kormányrendelet is van arról, hogy 2015 óta Magyarország határvédelemre – ideértve a kerítés megépítését is – 800 milliárd forintot, vagyis kétmilliárd eurót költött, s ennek kifizetésére szólítják fel az Európai Bizottságot. Magyar kormánytisztviselők azt is kilátásban helyezték, hogy akár peres úton is hajlandóak érvényesíteni ezt a követelést.
A tagállamoknak az európai jog alapján meg kell védeniük az uniós határokat
– foglalta össze lakonikusan a testület álláspontját Anitta Hipper szóvivő. Brüsszel eddig is következetesen elzárkózott attól, hogy a kerítésépítést finanszírozza, a magyar kormány soha nem is lehetett abban a tudatban, hogy ezzel kapcsolatban majd pénzügyi visszatérítésre számíthat. A szóvivő elmondta még, hogy Magyarország a 2021-2027-es költségvetési időszakban határigazgatásra 104,53 millió euró központi uniós támogatásra jogosult, ami közel kétszerese az előző hétéves ciklusban elérhető 59,3 millió eurónak. Ebből az összegből 79,56 millió eurót már megkapott Magyarország és ugyancsak hozzájutott rendkívüli segélyhez, amelyet az ukrán menekültekre kellett fordítani.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyarország körülbelül 8-900 millió eurós uniós forrásra jogosult különböző uniós programokból, amelyet a migráció kezelésére és a menekültek helyzetének javítására lehetne fordítani. Mivel azonban a magyar menekültpolitikát az Európai Bíróság az uniós jogot sértőnek ítélte, amíg ezt a helyzetet nem orvosolja a kormány, ettől a forrástól is el van zárva az ország.
