Az EU 2019 végén fogadta el az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet. Ez a jogszabály egy hatékony rendszert hoz létre a magánszektorban vagy a közszférában dolgozó vagy azokkal kapcsolatban álló személyek védelmére, akik az uniós jog megsértéséről tesznek bejelentést.

Az irányelv értelmében a tagállamoknak 2021. december 17-ig kellett hatályba kellett léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az irányelv érvényesülését a hazai jogban garantálják. Erről eddig a határidőig kellett tájékoztatni az Európai Bizottságot.
Azonban öt tagállam – Németország, Luxembourg, a Cseh Köztársaság, Észtország és Magyarország – nem hozta meg a szükséges intézkedéseket és nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.

Az Európai Bizottság 2022-ben indította meg az ezzel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást, a levelezés azonban valamennyi tagállammal eredménytelen volt, így 2023 márciusában beperelték az országokat. Valamennyi esetben az szerepel a keresetben, hogy a Bíróság állapítson meg egy átalányösszeget a jogsértés beálltától az ítélethirdetés napjáig, azt követően pedig egy napi büntetést, amelyet addig kell fizetni, amíg a szükséges törvényi rendelkezések meg nem születnek. Magyarország esetében napi 3500 euró kivetését kérték a 2021 decemberi időpont és az ítélethirdetés napja közötti időszakra, ami mintegy 4,1 millió euró, vagyis több mint 1,6 milliárd forint. Ezen túlmenően az ítélethirdetéstől napi 13.650 euró (5,4 millió forint) kényszerítő bírság kiszabását indítványozták. Hasonló a konstrukció a többi ország esetében is, csak az összegek igazodnak az országok méretéhez: a németek lényegesen többet, Luxembourg lényegesen kevesebbet fizet.

A bíróság csütörtökön hoz ítéletet, a döntés jogerős, annak azonnal meg kell kezdeni a végrehajtását. Amennyiben a keresetnek helyt adnak, a 4,1 millió euróra nézve fizetési felszólítást küld majd az Európai Bizottság, ha ez eredménytelen, akkor a pénz levonható bármilyen Magyarországnak járó forrásból.

A végrehajtás hasonló, mint ahogy az uniós jogot sértő menekültügyi jogszabályok esetében, ahol az Európai Bizottság már több mint 400 millió eurót tartott vissza a magyar kifizetésekből.

A csütörtöki bírósági döntés kapcsán meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi szankció mértékére csak iránymutatás, ettől a bíróság eltérhet. Mint ahogy az történt a menekültügyi büntetés esetében is, ahol a javasoltnál nagyságrendekkel nagyobb bírságokat állapított meg a luxembourgi testület.