szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Airbus átszámítva mintegy 88,2 milliárd forintot kapott az Európai Űrügynökségtől a Vigil nevű műhold kifejlesztésére. A szatellit fő feladata az űridőjárás előrejelzése lesz.

Új műhold megépítésével bízta meg az Európai Űrügynökség (ESA) az Airbust. A szerkezet a tervek szerint olyan napviharokat fog előre jelezni, mint amilyen a május közepi is volt – írja a The Next Web. Akkor az elmúlt húsz év legerősebb geomágneses vihara érte el a Földet, még Magyarország felett is látható volt a sarki fény.

A Vigil nevű eszközt a L5-ös Lagrange-pontba telepítené az ESA. A Lagrange-pont a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test helyzete két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest fix. Az L5-ös pont 150 millió kilométerre van a Naptól – vagyis a Föld keringési pályáján található, ám az oda telepített műhold nem a bolygónál, hanem attól valamelyest „lemaradva” található.

Introducing: ESA Vigil

It’s the first mission of its kind, set to monitor our active and unpredictable Sun and help protect us from its violent outbursts – and it has a new name.

Mivel a Napot a Földhöz képest oldalnézetből látja, a szerkezet 4–5 nappal azelőtt figyelheti meg a csillag egy régiójának aktivitását, minthogy az a Föld felé fordulna.

Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója szerint a Vigil drasztikusan javíthatja az űridőjárás előrejelzését.

Napviharok akkor fordulnak elő, amikor a Nap nagy energiával rendelkező részecskéket bocsát ki a bolygóközi térbe egy napkitörés során. Ezek a töltött részecskék belecsapódnak a Föld mágneses mezejébe, egy részük átjut azon, így magasabb energiaszintre hozz a légköri részecskéket, amelyek a plusz energiát fény formájában adják le. Ezt a jelenséget hívják úgy: sarki fény.

Bár a napviharnak ez a része látványos, komoly fennakadásokat okozhat a kommunikációban és a navigációban is. Emiatt kritikus, hogy mielőbb előre lehessen jelezni az érkezését, így ugyanis jobban fel lehet rá készülni.

Az ESA 230 millió eurót, vagyis nagyjából 88,2 milliárd forintot adott az Airbusnak a fejlesztésre. A tervek szerint 2031-ben indulhat útnak a szerkezet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!