A költségvetésen belüli átcsoportosítással és fejezetkiegészítéssel kap támogatást fejlesztésekhez több mint 130 önkormányzat – derül ki a keddi Magyar Közlönyből. Egyebek mellett uszodák, sportcsarnokok, utak építését, közintézmények, járdák felújítását fedezik a pluszpénzből, valamint egyéb beruházások önrészét és hitelkiváltást. Jelentős összeghez jut Óbuda, Hódmezővásárhely, Monor, a legtöbbet pedig Vác kapja.
December 31-ig lehet az előző költségvetési ciklus terhére beruházást finanszírozni, jelenleg több mint 150 támogatási szerződés van nyitva, a kifizetéseket év végéig végrehajtják, és a szerződéseket februárban lezárják.
A kormány döntött a Modern városok program keretében az uniós pénzből nem finanszírozható főutak fejlesztéséről, 579 milliárd forintot fordítanak útépítésre.
A kormány két nagy útprojekt javaslatát terjeszti az Európai Bizottság (EB) elé jóváhagyásra.
Olvasóink nagy erőkkel osztották meg a sok érthetetlen, logikátlan szolgáltatást és beruházást, amikkel a pokolba kergetik őket. A postára és az autópálya-elzárásokra nagyon ki vannak bukva, de kaptak bőven a kéményseprők, sőt felbukkant néhány további állampolgár-szívatási technika is. Nincs azonban veszve minden, arra is kaptunk példát, hogy hogyan élhet együtt a kukásautó az álmos polgárokkal.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kehi soron kívüli vizsgálatát rendelte el a hazai útépítésekkel kapcsolatban. Lázár szavai szerint az OLAF néhány vizsgálata alapján kételyek merültek fel a Közgépet és más cégeket is érintő beruházásokkal kapcsolatban, ezért tisztázni kell a helyzetet. A Közgép korábban közölte: az EU csalás elleni hivatalának értesítőjében nem írtak a céggel kapcsolatos szabálytalanságokról.
Politikai hibrid készül aszfaltból: a kormányzat közlekedéspolitikai műhelyének ötlete szerint a főutakat kereszteznék az autóúttal – írja az e heti HVG.
Kedden új szakaszába lépett jogi szempontból az aszfaltkeverőkről szóló vita Magyarország és az Európai Bizottság között, amely most hivatalosan is felfüggesztette az útépítések magyarországi finanszírozását - írta a 444.hu.
A tervek szerint jövőre a kisajátításokkal és a régészeti munkával elkezdődik az M4-es gyorsforgalmi út Üllő és Albertirsa közötti szakaszának építése – jelentették be Pogácsás Tibor és Czerván György országgyűlési képviselők csütörtökön, Monoron.
Átadták kedden az M85-ös gyorsforgalmi út Győr és Kóny közötti 16 kilométeres szakaszát, a munka pedig "gőzerővel folytatódik" tovább – közölte a helyszínen Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.
Épphogy csak lezárult a beszámoló leadási határidő, de az már biztosan látszik, hogy növekedett a főtevékenységként út- és autópálya-építéssel foglalkozó cégek árbevétele 2014-ben.
Korántsem lefutott meccs a Simicska–Orbán-háború, a Figyelő szerint a Közgép azzal tehet keresztbe a kormánynak, hogy a konkurenciánál jóval alacsonyabb áron indul az útépítési közbeszerzéseken, mert a jelenlegi szabályok szerint a megrendelőnek legalacsonyabb árajánlatot kell elfogadnia. Nem meglepő módon a kormány már nagyban dolgozik az új szabályozáson, ami lehetővé tenné, hogy ne kelljen a legolcsóbb ajánlatot elfogadni. Kérdés, hogy milyen hatással lesz a Simicska–Orbán-háború a magyar sportéletre, a Simicska-birodalom ugyanis komoly pénzekkel támogat olyan sikersportágakat, mint a jégkorong vagy a vízilabda.
A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. által az M0-s autóút északi szektora továbbépítésének tervezésére kiírt nyílt közbeszerzést, közös ajánlattevőként három cég nyerte, a munka olcsóbb lett a becsültnél.
Becsey Zsolt, az NFM helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak arról beszélt, hogy a kormány 750 milliárdot költ gyorsforgalmiút-fejlesztésre, de az M0-s északi részének megépítése már nem fér bele.
Visszaszedik az eddig kifizetett 22 milliárdos előleget a cégektől, és minden egyes számlát megnéznek. A kormány 600 milliárdos program keretében 350 kilométernyi utat fog építeni. Nem olyan nehéz ígérni, tettek ilyent a tavalyi választási kampányban, a pénz java része a ciklus végére vagy azon túl esik.
Több mint negyven világháborús gránátot találtak útépítés közben Kecskeméten kedd délután – közölték a tűzszerészektől.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának munkatársai jelezték a kormányt képviselő szakértőknek, hogy az M4-es fejlesztésénél felmerül a kartellgyanú, amely lehetetlenné teszi az uniós finanszírozást. A 444-nek Brüsszel múlt héten azt nyilatkozta: a tenderezést nem kérdőjelezték meg, így a lap szerint kartellgyanút sem állapíthattak meg.
A pusztában folytatódó vagy betontömbbel lezárt utakat építettek uniós milliárdokból a magyar-román határon. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot – írja az Átlátszó.
Az Európai Bizottság a 444-nek azt nyilatkozta: nem kérdőjelezték meg a tenderezést az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építésénél, pedig a Miniszterelnökség államtitkára korábban azt mondta, azért állították le az építkezést, mert Brüsszel gyanúja szerint a kivitelező cégek kartellmegállapodást kötöttek, ami ellentétes az uniós joggal.
Megkezdődött a 3-as főút bagi csomópontjának körforgalommá alakítása: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából hazai forrásból megvalósuló NIF-beruházás nyáron fejeződik be, és nettó 365 millió forintba kerül.
