Csaknem félmilliárd forintot kér egy zsaroló az erzsébetvárosi ingatlanpanama miatt előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György polgármester feleségétől. Az illető azzal fenyeget, hogy az MSZP-s politikusra terhelő adatokat, fényképeket és hangfelvételeket hoz nyilvánosságra – tudta meg a Népszava.
A világ húsz leggazdagabb nője összesen 160 milliárd dollárt „ér” a Forbes magazin nemrégiben összeálított listája szerint. Ráadásul a válság ellenére is egyre csak gazdagodnak. Jóllehet a magyarországi módos nők nem tartoznak a világ leggazdagabbjai közé, Magyarország 100 leggazdagabbja között azért fellelhető néhány. Kik ők?
A tegnap elfogadott új szabályozás értelmében 2010-től bevezetik az „ingatlannal rendelkező társaság” fogalmát. Az ilyen társaságok részvényei, illetve üzletrészei értékesítése után átírási illetéket kell fizetni. Hogyan hat mindez az ingatlanpiacra?
A szoros együttműködéssel és az információcserével kívánnak hozzájárulni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak, köztük Magyarországnak az adóhatóságai, hogy megelőzzék az offshore cégek segítségével történő adóelkerülést. Erről állapodtak meg pénteken a párizsi székhelyű szervezet Adóigazgatási Fóruma (FTA) ötödik éves találkozójának résztvevői.
Bár most vagyonadóról beszélnek a döntés-előkészítők, valójában vagyoni típusú adókat szeretnének bevezetni, többek között ingatlanra és a nagy teljesítményű személygépkocsikra. A fogalmi különbség tartalmit takar - ezt kommentálja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adóigazgatója.
Az első negyedévben a befektetési alapok összvagyona 1,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, s március végén 2 491 milliárd forintot tett ki – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Mindössze fél százalékkal csökkent áprilisban a befektetési alapok összesített vagyona, annak ellenére, hogy az ingatlanalapok ebben a hónapban kezdték meg először a 90 napos kifizetéseket a tavaly ősszel leadott visszaváltási megbízásokra.
A világgazdasági válság miatt az egyes állami költségvetések egyre csökkenő bevételekre számíthatnak, ezért sok állam úgy döntött, minden eszközt megragad, hogy az adózás alól kivont vagyonokat visszaterelje saját fennhatósága alá.
A száz leggazdagabb oroszt a válság összesen 380 milliárd dollárral tette szegényebbé egyetlen év alatt: a tavalyi 110-ről 31-re fogyatkozott a milliárdosok száma, s míg tavaly legalább 1,1 milliárd dollárral kellett rendelkezni ahhoz, hogy valaki bekerüljön az első száz közé, idén ez a határ már "mindössze" 400 millió dollár volt a Forbes orosz kiadásában pénteken megjelent éves listán.
A Bamosz szerint az ingatlanalapokra tavaly novemberben bevezetett 90 forgalmazási napos határidő kedvezőtlen volt ugyan azok számára, akik szerették volna azonnal visszaváltani a befektetési jegyüket, ám ez befektetésük értékét óvta, mivel nem kényszerítette rá az alapkezelőket az ingatlanok azonnali, mélyen a piaci ár alatti eladására. Ez alatt az időszak alatt sikerült javítani az alapok likviditási helyzetét, és meghatározták a portfoliók piaci értékét.
A vagyonosodási vizsgálatok körében az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezések közel felében a magánszemély javára dönt a másodfokú adóhatóság. De mi van a döntések hátterében?
A leggazdagabb oroszok idei listájából kiderül: felére fogyatkozott tavaly óta az orosz dollármilliárdosok száma, a leggazdagabb 10 közé jutáshoz a tavalyi 15 milliárd dollár helyett idén elegendő volt 4,5 milliárd, és a top 10 tagjainak vagyona tavaly óta 145,1 milliárd dollárról 66 százalékkal, 75,9 milliárd dollárra csökkent.
