A tegnap elfogadott új szabályozás értelmében 2010-től bevezetik az „ingatlannal rendelkező társaság” fogalmát. Az ilyen társaságok részvényei, illetve üzletrészei értékesítése után átírási illetéket kell fizetni. Hogyan hat mindez az ingatlanpiacra?
A szoros együttműködéssel és az információcserével kívánnak hozzájárulni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak, köztük Magyarországnak az adóhatóságai, hogy megelőzzék az offshore cégek segítségével történő adóelkerülést. Erről állapodtak meg pénteken a párizsi székhelyű szervezet Adóigazgatási Fóruma (FTA) ötödik éves találkozójának résztvevői.
Bár most vagyonadóról beszélnek a döntés-előkészítők, valójában vagyoni típusú adókat szeretnének bevezetni, többek között ingatlanra és a nagy teljesítményű személygépkocsikra. A fogalmi különbség tartalmit takar - ezt kommentálja Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adóigazgatója.
A világgazdasági válság miatt az egyes állami költségvetések egyre csökkenő bevételekre számíthatnak, ezért sok állam úgy döntött, minden eszközt megragad, hogy az adózás alól kivont vagyonokat visszaterelje saját fennhatósága alá.
A száz leggazdagabb oroszt a válság összesen 380 milliárd dollárral tette szegényebbé egyetlen év alatt: a tavalyi 110-ről 31-re fogyatkozott a milliárdosok száma, s míg tavaly legalább 1,1 milliárd dollárral kellett rendelkezni ahhoz, hogy valaki bekerüljön az első száz közé, idén ez a határ már "mindössze" 400 millió dollár volt a Forbes orosz kiadásában pénteken megjelent éves listán.
A vagyonosodási vizsgálatok körében az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezések közel felében a magánszemély javára dönt a másodfokú adóhatóság. De mi van a döntések hátterében?
