Hív a haza

Sem a Kósa–Szijjártó- duó június eleji verbális ámokfutása, sem az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalások három héttel ezelőtti megszakadása nyomán nem tapasztaltak vagyonkiáramlást a hazai tehetős személyek milliárdjait kezelő privátbankárok – derült ki a HVG körkérdéséből. Ez azért is biztató, mert a BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Zrt. április közepi konferenciáján egyesek nem zárták ki, hogy egy forintgyengülés miatti pánikreakciónak vagyonmozgató hatása lehet. Márpedig a hazai valuta euróval szembeni árfolyama Kósáék államcsődöt vizionáló beszédeire kilépett az év elejétől jellemző 265–275 forint közötti sávból, előbb megközelítette a 290 forintot, majd az IMF-purparlé idején át is lépte azt, s még a hét eleji nemzetközi hurráhangulatra is csak a 280-as szintet tudta megközelíteni.

AP/ Mark Lennihan

 A hazai milliomosok többségét azért nem érintette érzékenyen a mostani forintgyengülés, mert ők már jóval korábban, 2008 őszén áttették vagyonuk nagy részét devizába, amikor például egy euró még csak 260 forintot ért – közölte a HVG-vel Montvai Péter, a Commerzbank International S. A. igazgatója. A magyarok jelenleg határokon túl tartott vagyonát 1000–1500 milliárd forint közé teszik a hazai privátbankárok – összehasonlításként: az állami költségvetés hiányát az idén közel 900 milliárdosra tervezik. Pontos adatokkal senki sem rendelkezik, hiszen ezek a vagyonok szinte kivétel nélkül olyan külföldi bankszámlákon vannak, amelyek létezéséről a magyar hatóságoknak egyáltalán nincs tudomásuk.

A hatalmas összeg visszacsábítására kísérletet tett a Bajnai-kormány. Így ha valaki a 2009. december 31-éig külföldön megszerzett jövedelmét, illetve bevételét Magyarországon bevallotta, azt egyszeri, kedvezményes, 10 százalékos adó megfizetésével legalizálhatta. Annak is jár a könnyítés, aki tavaly év végéig kezdeményezte külföldön birtokolt cége megszüntetését, illetve eladta egy kinti cégben meglévő részesedését, és mindez legkésőbb 2010. december 31-éig lezajlik.

Nagyon kevesen éltek eddig az adóamnesztiával – számoltak be a HVG-nek a hazai privátbankárok. Egyrészt az szerencsétlenül egybeesett a válsággal, márpedig ilyen körülmények között általában senki sem mozgatja szívesen a vagyonát. Másrészt nincs bizalom a hazai adóhatóság iránt. Az utóbbi két évtized tapasztalatai alapján sokan attól tartanak, hogy az APEH a 10 százalékos adó megfizetésével nem tekinti lezártnak az ügyüket, hanem tovább vizsgálódik majd. Szakemberek ugyanakkor vitatják, hogy az adóamnesztia egyáltalán alkalmas lehet-e a külföldön lévő vagyonok hazacsábítására. Ez a módszer igazából csak Olaszországban és Hollandiában volt sikeres.

Az adóamnesztiánál hatásosabb ösztönző lehet, hogy világszerte lazul a banktitkok szabályozása. Az uniós országok közül utolsóként Ausztria is nyitottabbá vált, s ennek szellemében már nemcsak jogerős bírósági végzés ellenében szolgáltat adatokat a területén elhelyezett pénzekről, hanem megalapozott gyanú esetén is. A híres svájci diszkréción pedig az ütött rést, hogy mivel a UBS pénzintézet alkalmazottai segítettek gazdag amerikaiaknak vagyonuk külföldre menekítésében és adóhatóság előli eltitkolásában, Washington nyomására az alpesi ország parlamentje júniusban jóváhagyta banki adatok átadását a tengerentúli hatóságoknak.

Svájc egyébként Ausztriával és az adóparadicsomnak számító legtöbb országgal – jelesül Liechtensteinnel, Luxemburggal, Andorrával, Monacóval, Szingapúrral és Hongkonggal – együtt már kinyilvánította, hogy a jövőben nem csupán adócsalás, hanem adótévedés esetén is együttműködik a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjainak adóhatóságaival, elfogadja azok előírásait, s megalapozott indok esetén feltárja állampolgáraik náluk vezetett számláinak adatait. A szakemberek abban reménykednek, hogy mindezek alapján 2014-ig az EU és Svájc között is fokozatosan megindulhat az adatáramlás.

Magyarország törekszik az érintett államokkal kötött egyezmények módosítására és további megállapodásokra, ennek érdekében a kétoldalú egyeztetések több államal megindultak – közölte a HVG-vel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sajtóosztálya. Az is gondolkodóba ejtheti az adóparadicsomokban vagyonukat tartókat, hogy az ott fizetett kamatadó mértéke a mostani 20-ról 2011-től 35 százalékra emelkedik, ami már 15 százalékponttal lesz magasabb a hazainál. Svájcban viszont kamatadó csak a magánszámlákon és csak a kamatjellegű bevételeken van, tehát a cégek által az alpesi országban vezetett számla kamatadómentes. Úgy tudni, a svájciak adatkiadás nélkül szeretnék kiterjeszteni az adófizetést a cégekre és az árfolyamnyereségre, de ennyivel az EU nem elégszik meg.

Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója úgy véli, természetes, hogy a nagyobb vagyonokat tulajdonosaik kockázatmegosztási céllal több országban tartják. Montvai szerint azonban sokan a válság miatt megszigorodott banki hitelezés hatására kénytelenek lesznek külföldi forrásaik egy részét hazahozni. Különösen akkor, ha a hazai gazdaság növekedésnek indul – igaz, akkor vélhetően a bankok pénzcsapjai is jobban megnyílnak. A Gutmann Banknál arra számítanak, hogy a magyarországi vállalateladásokból befolyó pénzek továbbra sem itthon kötnek ki. Már csak azért sem, mert a cégeladásból származó jövedelmet 25 százalékos kulccsal kell leadózni. Ezért is javasolja Nagy Boldizsár, a BNP Paribas magyarországi vagyonkezelési üzletágának ügyvezető igazgatója, hogy az új vállalkozásba befektetett pénzek váljanak adómentessé. Fontos lenne még a hazai politikai kockázatok mérséklődése, az MKB Bank ügyfelei ugyanis e rizikó túlzott mértékét jelölték meg kinti vagyonkezelésük okaként.

Ha valaki nem élt az adóamnesztiával, ám külföldi vagyona később mégis az APEH tudomására jut, ez év elejétől ugyanolyan szankciókra számíthat, mint amikor magyarországi jövedelmét titkolja el. Az ilyenkor fizetendő adó mértéke az általános szabályok szerint attól függ, milyen jogcímen és mikor történt a jövedelem megszerzése – tájékoztatott az NGM. Az idei bevallás ugyanis csak a 2009-ben megszerzett jövedelemre vonatkozhatott, míg a korábban megszerzetteket – az elévülési időn belül – csupán önellenőrzéssel lehet bevallani a szerzés évében hatályos adómértékek szerint. Ez évtől viszont az önkéntes bevallás vagy az adóhatóság általi jövedelemfeltárás esetén az eltitkolt, illetve be nem vallott jövedelemnek a mindenkori általános szabályok alapján kell adóznia. E tekintetben édes mindegy, hogy valaki külföldre menekíti jövedelmét vagy kint szerez belföldön adózó jövedelmet. Az előírt határidőben be nem vallott jövedelem után a szankciók is az általános szabályok szerint alakulnak. Vagyis adóhatósági ellenőrzés esetén az adómegállapítás adóévének megfelelően kell megfizetni az adót az adóbírsággal (ami akár az adóhiány 75 százaléka is lehet) és a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékkal megfejelve, míg önellenőrzés esetén a tőkeösszeg utáni szankció a jegybanki alapkamattal megegyező önellenőrzési pótlék.

CSABAI KÁROLY