#versenyképesség

A félig titkos stratégia, amivel Nagy Márton 2030-ra felemelné a magyar gazdaságot
 

A félig titkos stratégia, amivel Nagy Márton 2030-ra felemelné a magyar gazdaságot

Néhol rémes szövegezésű anyagban foglalta össze a kormány a versenyképességi stratégiáját, amellyel hat év múlva ilyenkor az EU fejlettségének 90 százalékán állnánk. Pedig az alapötlet még jó is lenne. Azt azért megtudjuk, hogy egymillió magyar munkáját fenyegeti a mesterséges intelligencia, és hogy 2030-ra szeretne az NGM három olyan magyar kreatív brandet, amit az egész világon ismernek.



Túlélheti Trump győzelmét a globális minimumadó?
 

Túlélheti Trump győzelmét a globális minimumadó?

Hogyan jutott el a globális minimumadó koncepciója néhány év és elbukott próbálkozások után a megvalósításig? Hogyan formálta saját érdekei szerint az Egyesült Államok, és hogyan érinti Magyarországot? Erről ír vendégcikkében Kocsis Richárd, az EY szakértője.

Kocsis Richárd, EY Kocsis Richárd, EY



„Az EU-s pénzek leállásával sok NER-közeli cég küszködni kezdett
 

„Az EU-s pénzek leállásával sok NER-közeli cég küszködni kezdett"

Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük – mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre. A NER-lovagok cégeinek utóbbi időben mutatott teljesítménye pedig azt is elárulja, hogy nem sikerült az elmúlt évtized nagy terve, hogy hosszú távon is erős magyar cégeket hozzanak létre. Interjú.