New York és London a világ két legversenyképesebb városa befektetési, üzleti és idegenforgalmi vonzerő szempontjából - áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző cég hétfőn ismertetett globális felmérésében, amely szerint Budapest a nagyvárosok versenyképességi világranglistájának középmezőnyében van.
A hazai vállalatoknál is mérni lehet a jövőben a demokratikus értékeket, miután magyar taggal bővült az amerikai WorldBlu tanácsadói hálózata. A 2007 óta működő, több mint 60 országot tömörítő szervezet küldetése, hogy minél több munkahely működjön demokratikus elvek szerint világszerte.
Svájc továbbra is vezeti a versenyképességi ranglistát – derül ki a Világgazdaság szerint a World Economic Forum (WEF) jelentéséből. Magyarország 4 hellyel előrébb lépett, és a 48. helyre került.
Megjelent az IMD 2011-es versenyképességi világrangsora, amely Magyarország számára elég rosszul fest: hazánk tavalyi pozícióján öt helyet rontva a vizsgált 59 ország között csak a 47-ik lett. A veszteség legnagyobb forrása valószínűleg a tavaly hitelét vesztett fiskális kormányzás. Íme a hazánk helyzetét is megvilágító részletek.
Optimizmust, önbizalmat és minél előbbi konkrét, versenyképességet növelő lépéseket javasoltak Magyarország számára a Hungarian Business Leaders Fórum konferenciáján megjelent külföldi diplomaták. A nagykövetek szerint Magyarország az elmúlt esztendők során sok előnyét elvesztette a régió más országaihoz viszonyítva.
A magyar gazdaság versenyképessége a külkereskedelem adataiból kiindulva nem csökkent, épp ellenkezőleg, jelentős versenyképességi előnye van mind az egész Európai Uniót, mind pedig a környező új tagállamokat tekintve - mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója.
A komoly versenyképességi problémákkal küzdő, "lepusztult és atomizált" magyar gazdaságot csak erőteljes átszervezéssel lehet rendbe tenni, amelynek egyik eszköze a kamara átalakítása lehet - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) elnöke a témában tartott szakmai konferencián szerdán Nyíregyházán.
Összesen négy EU-tagállam - Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia - nem csatlakozott a paktumhoz, amelynek fő újdonsága, hogy az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások és célkitűzések rendszerét állítja fel elsősorban a foglalkoztatás-, a pénzügy- és a vállalkozáspolitika terén.
A bankokra kivetett pénzintézeti különadó mértéke túlzott, ráadásul a magyar bankok régiós versenyképessége romlik, mivel az osztrák, olasz, vagy német anyabankok fejlesztési stratégiája inkább a régió többi országa felé fordulhat - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa a gazdaságkutató cég pénteki sajtótájékoztatóján.
Az eurózóna krízisalapjának megnöveléséről és az eurózóna tagállamok nemzeti törvényeiben rögzítendő versenyképességi célok elfogadásáról állapodtak meg szombat hajnalban az eurózóna államainak vezetői brüsszeli csúcsukon. Az egyezség igazi sikertörténet Angela Merkel német kancellár számára, akinek sikerült a számos tagállamban elszállt eladósodottság leküzdéséhez szükséges lépésekre rábírnia a tizenhét államot.
László Csaba a KPMG partnere, volt pénzügyminiszter a Világgazdaságban írt elemzést a magyar adórendszer és a versenyképesség összefüggéseiről. Felhívja a figyelmet, hogy magas és alacsony adószinttel egyaránt lehet egy ország versenyképes és versenyképtelen. A gazdaságot befolyásoló tényezők összhangja a lényeg.
Méltatlanul kevés szó esik arról, hogy debütál a Fidesz-kormány új adórendszere, amely pedig jelentősen átrendezi a közteherviselés hazai rendszerét. Az új adószabályozás nem csupán adócsökkentésről szól, hanem arról is, hogy az anyagi javak nemzeti elosztásrendjének új modellje van kialakulóban. Az állampolgárok erről azonban egyelőre keveset tudnak. Vajon miért? Erre igyekszik válaszolni Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
