Pilisszentlászlón napokig nem lesz víz, a lakók ásványvízzel mosogatnak és mossák a kezüket
A probléma a magasabban fekvő utcákat érinti.
A probléma a magasabban fekvő utcákat érinti.
Pest megye több településén is tartós vízhiány alakult ki a hét elején, és a helyzet azóta sem oldódott meg. A politikusok és a hatóságok is arra kérnek mindenkit a környéken, hogy ha van is náluk víz, bánjanak nagyon takarékosan vele, csak így juthat ugyanis minél több embernek.
Mától tilos locsolni, öntözni, autót mosni Solymáron, ahol másodfokú vízkorlátozást rendeltek el.
A Honvédelmi Minisztériumtól kért segítséget a solymári vízhiány megoldására Menczer Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője. A településen négy autóval hordják a vizet a víztározók között, emellett 11 lajtoskocsi is munkába állt. A honvédség a következő napokban 8-10 ezer liter vizet fog szétosztani Solymáron.
A lakosok alig tudnak mosni, vagy tisztálkodni.
Solymárra a főváros egy locsolókocsit is küld.
A vízszolgáltató Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. a fogyasztás csökkentését kérte a fogyasztóktól.
A japán mérnökök olyan víztisztítót készítettek, amely ezerszer gyorsabb a jelenleg használt eszközöknél.
A WWF Magyarország öt kistelepülésen, a lakosokkal közösen valósított meg a természetes vízmegtartásra irányuló projektet, melynek célja a klímaváltozás következtében fennálló vízhiány csökkentése. A programot monitoringrendszer kiépítésével támogatja a Magyar Telekom annak érdekében, hogy a kinyert adatok alapján minél több helyen sikerrel lehessen kivitelezni a környezetbarát megoldást.
A klímaváltozás okozta, abnormális jelenségek a világ minden pontját érintik. Ezek egyik legsúlyosabb következménye, hogy bizonyos területeken néhány évtized múlva már lehetetlen lesz élni.
A jelenlegi vízállás nem sokban marad el a valaha mért legalacsonyabb vízszinttől.
A március 93 százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál.
A pazarlás, a szennyezés és a túlfogyasztás miatt már nem lehet arra számítani, hogy a vízkörforgás örökké biztosítani fogja a vizet.
Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint. A klímaváltozás mindkét jelenséget felerősíti, és csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal.
Lassan elfogy a víz a térségben, egyes részei lakhatatlanná válnak. Egyre kevesebb eső esik, és egyre többet öntöznek. Kiszáradó tavak, elapadó folyók, és a vízmegosztás miatt kialakuló konfliktusok sújtják már most is a térséget.
Az agrárlobbinak engedett a kormány, mikor 170 milliárdot adott az öntözés bővítésére, azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy mindenütt és mindenáron az ivóvíz kilocsolása a megoldás a mezőgazdaság problémáira. Magyarországon a többség az azonnali megtérülést keresi, és az uniós támogatások sem kényszerítik gondolkodásra a termelőket azután sem, hogy ötödik éve sül ki a kukoricaültetvényük.
Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint a gazdasági operatív törzs még elfogadta a 40 milliárdos tervet, de a kormánynak már drága volt.
A klímaváltozás és a tartós nyári kánikula miatt az utóbbi években megugrott a lakosság vízfogyasztása. Ott még nem tartunk, hogy a meleg kiapasztaná az ivóvízkészleteket, de ott már igen, hogy belássuk: a jelenlegi infrastruktúránk több helyen egyszerűen kevés életmódunk és vízfogyasztásunk kiszolgálásához.
Az ivóvíz hiánya pusztán csak egy tünete a Magyarországon is egyre erősebben tapasztalható globális felmelegedésnek. A szakértők szerint elértünk arra a pontra, ahol már elsősorban az alkalmazkodás a feladatunk, valamint az, hogy elengedjük megszokott növényeinket a túlélés érdekében.
A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében is szereplő területen csak nagyon kevés víz maradt.