Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Vannak olyanok ételek és italok, amik segíthetnek abban, hogy jól aludjuk éjszaka, és akadnak olyanok is, amik kifejezetten hátráltatnak ebben.
Nem is az alvásra van igazán szükségünk, mint inkább az álomra – derül ki Rahul Jandial agysebész új könyvéből, amiből azt is megtudjuk, mi a hasznuk a rémálmoknak és az erotikus álmoknak, és miért nem kell miattuk aggódnunk.
Időtlen idők óta próbálják megfejteni az álmokat az emberek, legyen szó a jelentésükről, vagy arról, hogy mikor emlékszik az ember rájuk. Most a tudomány szolgált válasszal utóbbira; kiderült ugyanis, hogy az álmok reggeli felidézésének képessége számos tényező függvénye.
Vízilabdában nem lehet kérdés, hogy ott a helye a magyar csapatnak az olimpián, ám már a sikersportágnak számító kézilabdában is inkább a bravúr kategória, ha férfi és női csapatot is adunk az ötkarikás játékokra. De mi a helyzet Orbán szerelemprojektjével, a focival, illetve a kosárlabdával és a röplabdával? Ennek jártunk most utána.
Peter Bentley, a University College London tudósa szerint ma már minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy egy, az álmokat felvevő rendszer készüljön, hogy aztán reggel vissza lehessen nézni, mi mindenről álmodott az ember.
Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
Performance-nak indult, de a tudományt is szolgálta egy francia művész mazochista próbatétele. Az önkéntes emberkísérlet az éjszakai utazások kínjait és a hallucinációk természetét is érthetőbbé teszi.
Szinte mindig éberen figyelnek a kutyák az emberi hangokra, derül ki az ELTE friss kutatásából.
Mindenki álmodik, csak egyesek emlékeznek is az álmaikra, míg mások nem. És míg az alvás funkciója világos, mint a nap, addig az álmok szerepéhez számtalan elképzelés fűződik.
A felnőttek lidércnyomásairól viszonylag sokat tudnak a kutatók, most megnézték, hogy van ez a gyerekeknél?
A japán Oszakai Egyetem kutatói a mesterséges intelligenciát (MI) hívták segítségül ahhoz, hogy az emberek agyi tevékenységét figyelve meg tudják mondani, milyen képet látott az illető.
A kevesebb nem több, a több viszont könnyen válhat kevesebbé. Az elmúlt hónapok kutatási eredményei az ideális alváshoz és a frissebb ébredéshez is mankóul szolgálhatnak.
A pókok rángatóznak alvás közben; kutatók valószínűsítik, hogy álmodnak. A felismerés igazolhatja, hogy az álmok az állatvilágban sokkal gyakoribbak lehetnek, mint ahogy eddig sejtettük.
Svájci kutatók egy innovatív hangterápiás módszer segítségével próbálják elűzni a visszatérő rémálmokat.
Amikor álmodunk, sokszor zagyvaságnak tűnnek a néhol abszurd, máskor ijesztő jelenetek. Ha azonban a magunk számára megfejtjük, bölcsességet és segítséget nyújtanak a történetek.
Amikor békére, a belső csend nyugalmára vágyunk, a bánat és a félelem fel tud oldódni bennünk, mint tinta a vízben. Vagy éppen mi magunk leszünk képesek feloldódni a vízben. A módszert megosztja velünk a népszerű költő – író házaspár.
Alvás közben elsősorban olyan tevékenységek emlékével foglalkozik az agy, amelyek az ébrenlét során azzal motiválták az embert, hogy valamilyen jutalom jár értük – állítják svájci kutatók.
Brazil kutatók több napon keresztül videóztak négy polipot, néha ennivalót tettek eléjük, máskor meg gumikalapáccsal ütötték a tartályukat.
Ilyenkor érdemes egy kis önvizsgálatot tartani.
