Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Ukrajnában dúló háború gazdasági hatásai a több ezer kilométerrel nyugatabbra fekvő országokban – így Belgiumban – is naponta érezhetők. Meglepő, de igaz: ennek a látszólag messzi háborúnak – mint a történelem minden háborújának – Nyugat-Európában is vannak haszonélvezői és vesztesei.
Az orosz agresszióra válaszul bevezetett gazdasági szankciók egyik nyertese például – áttételesen – maga a belga állam. A csővezetékeken szállított orosz gázra kimondott EU-szankciók nem vonatkoznak a tartályhajókon különféle nyugat-európai terminálokba érkező cseppfolyósított orosz földgázra (LNG). Márpedig az egyik legnagyobb ilyen terminál épp a belga Zeebruggében található.
Belgium szívesen hangoztatja, hogy gazdasága nem függ az orosz energiaimporttól – és valóban: 2022-ben az ország gázimportjának kevesebb mint 7 százaléka származott Oroszországból. Viszont a többi európai államnak szánt cseppfolyósított földgázt szállító orosz tartályhajók – az Egyesült Államokból vagy Katarból érkezőkkel egyetemben – mind a flandriai Zeebruggében kötnek ki.
Szeretettel Brüsszelből: A belga kormány rezsit csökkent
Belgiumban is elszálltak az energiaárak, noha több más országtól eltérően kevésbé van kitéve az orosz-ukrán konfliktus okozta gázszállítási bizonytalanságnak. Az árrobbanással leginkább érintett háztartások és vállalkozások állami segítségre számíthatnak.
