Van egy zöldség, amelynek nemhogy nőtt, még csökkent is az ára idén
A jövő év első fele nehéznek ígérkezik a továbbra is magas energiaárak miatt.
A jövő év első fele nehéznek ígérkezik a továbbra is magas energiaárak miatt.
A kenyér ára duplájára nőtt az elmúlt három évben, az élelmiszerek átlagosan 62, a szolgáltatások 27, a benzin 73 százalékkal kerül most többe, mint 2020 szeptemberében. Megnéztük, hogyan változtak az árak, amióta eldurvult az infláció, és hogy a drágulás mostani lelassulása ellenére hol tartunk több éves összevetésben.
2021 vége óta nem látott szintre esett az EU inflációja, az pedig több mint két éve nem történt meg, hogy legyen egy ország, ahol csökkentek az árak. A magyar mutató továbbra is a legrosszabb az egész unióban.
Európa sok részén már 5 százalék környékére levitték az inflációt, de egyelőre nem mindenütt látszik a megoldás, hogyan vinnék még annál is lejjebb. Főleg az aggasztó, hogy bármilyen energiaválságra még mindig elég rosszul reagálna a kontinens, és az élelmiszerek ára is magas. Persze minden szebbnek tűnik az EU-ban, ha azzal hasonlítják össze, milyen a helyzet Magyarországon.
Az üzemanyagok ára újra az egekben jár, a rezsi viszont sokkal olcsóbb most, mint egy éve volt. A szolgáltató szektorban még csak most indul be az áremelkedés fékezése, az élelmiszereknél ez már kezdi megtenni a hatását – derült ki, amikor tételesen néztük át a KSH 140 termékcsoportra lebontott inflációs számait.
Tavaly nyár óta nem látott szintre lassult az infláció, hiszen most először a rezsicsökkentés részleges eltörlése utáni szinthez hasonlítjuk az árakat. A benzinár újra nagyot nőtt szeptemberben, az élelmiszerek viszont olcsóbbak lettek, mint egy hónapja.
A régiós üzemanyagpiacon a magyarországi árak a középmezőnyben vannak, de 30-40 forintos literenkénti különbség az országok árai között már az egyensúly megbomlásához és a benzinturizmus megindulásához vezethetne.
Már csak két ország maradt a 27 uniós tagállam közül, ahol nem egy számjegyű az infláció.
Egy éve nem volt ennyire alacsony az infláció, de az, hogy 17,6-ról 16,4 százalékra lassult, csak ahhoz képest jó, ami eddig volt. Az élelmiszerek ára havi szinten március óta nem nőtt ekkorát, a cukor ára egy hónap alatt a másfélszeresére ugrott, ahogy véget ért az árstop, de a benzin és a szolgáltatások drágulása sem segített.
Páger Zsolt szerint ez egy jelenleg hatályos törvény miatt 15-20 ezer forintnál nem lehet több a menzákon, viszont takarékossági szempontokból is fontos volna, hogy a hagyományos tálalással szakítva a svédasztalos módszerre álljanak át.
Magyarország legversenyképesebb turisztikai terméke 1993 óta van velünk, de nem látszik rajta. Az ország legnagyobb falunapja idén is hozza a kötelezőt, és még egy kicsit. Az idei fesztivál itala: a víz.
A Sziget sosem volt igazán olcsó móka, most viszont egy EU-rekorder drágulással a háta mögött indul a fesztivál. Vajon nagyobb volt az ugrás, mint a boltban? És mit tegyünk, ha nem szeretnénk egy fél minimálbért otthagyni?
Lecsúszóban van Magyarország a távközlési infrastruktúra minőségében, miközben az internet- és mobilszolgáltatások drágulnak. A kormány tettei s a hatóság tétlensége gyengítik a versenyt – írja e heti számában a HVG.
17,6 százalékos volt az infláció júliusban, ami jobb, mint az elmúlt néhány hónap számai, de azért még mindig egy nagyon nagy drágulást jelent. A Központi Statisztikai Hivatal 140 termékcsoport árainak változásából számolja ki az inflációt, ezeket mutatjuk most be részletesen.
Egy hónap alatt több, mint 650 ezren keresték fel az online árfigyelő oldalt a GVH elnöke szerint, de a pozitívnak szánt üzenettel csak azt ismerte el, amit eddig is tudtunk: szinte senki nem nézi a kormány inflációletörő csodafegyverének szánt árösszehasonlító oldalt.
Extrém hőség tombolt Európa nagy részén; tovább csökkent a magyar irányadó kamat és az MNB szerint folytatódhat a gazdasági helyzetünk javulása; kútba esik a nagy Mbappé-üzlet, de a szaúdi nyomulás így is egyre nagyobb a sportban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.