A román átlagfizetés 16 százalékkal nőtt, már csak hajszálnyira van a magyartól
216 ezer forintnyi lej volt a nettó átlagfizetés Romániában júniusban, közel 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
216 ezer forintnyi lej volt a nettó átlagfizetés Romániában júniusban, közel 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Áprilisban 9 százalékkal volt magasabb az átlagkereset, mint egy évvel korábban. Január–áprilisban pedig 10,4 százalékkal.
Kevesen, talán tucatnyian tudják fenntartani magukat kizárólag szépirodalmi művek írásából Magyarországon. Akit nem ismernek külföldön, és nincs népes hazai olvasótábora, kulizhat – hacsak a politika fel nem karolja, és nem ad neki több százezres ösztöndíjat havonta. Nyakunkon az Ünnepi Könyvhét, az írók ünnepelhetnének, ha lenne mit.
Az átlagkereset 12,1, a reálkereset 8,3 százalékkal nőtt egy év alatt.
A két nem által ideálisnak tartott fizetések is jelentősen eltérnek.
„Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!” A fáma szerint ezt mondta Marosán György, a péklegényből lett kommunista potentát az elégedetlenkedő munkásoknak. Most, hogy az elégedetlenség újra szemmel látható méreteket, sőt sztrájksorozat képét öltötte, felmerül a kérdés: a zsömle kicsi, vagy a dolgozók étvágya lett túl nagy? – erre a kérdésre keresi a választ az e heti HVG cikke.
Az ezt szabályozó törvény ugyanis azt mondja ki, a fizetések az aktuális átlagkereset hatszorosát teszik ki alapesetben. Az pedig lényegesen nőtt.
Ha az átlagos nettó kereset mentén vizsgáljuk, elképesztő mértékben ketté van szakadva az ország.
Tíz százalékosnál is nagyobb emelkedést mértek egy év alatt.
Annak a kevésnek, amit megkeresünk, közel negyedét elköltjük ételre, az alapvető szükségletek kifizetése után pedig alig marad valamennyink. A magyarság egyre csak fogy és öregszik, az itt élőknek pedig százezer forintjuk sem jut arra, hogy kihúzzanak egy hónapot. Vannak pozitívumok is, de csak a legszegényebbek elégedettebbek valamelyest. Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2017 jelentésének legfőbb megállapításai.
A bruttó átlagkereset 306 ezer forint a KSH friss adatai szerint, az átlagos nettó kereset pedig 203 ezer forint fölött van.
Jelentősen többet kell bérezésre áldozni, de még mindig nem kerül annyiba a magyar munkaerő, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban. Számos cégnél a kötelező béremelést a cafeteria visszavágásával oldják meg, melyen megint csak az állam nyer.
Elgondolkodtató számítással rukkolt elő egy amerikai pénzügyi blogger. Levezette, hogy egy az átlagnál négyszer többet kereső, egy gyermeket nevelő amerikai házaspár miért nem érzi gazdagnak magát, holott a jövedelme alapján a felső-középosztályba tartozna.
Egy Ukrajnából áttelepült állampolgár nem hagyta, hogy egy rendeletváltozás miatt kevesebb legyen a nyugdíja.
Magyarországon véget ért az olcsó munkaerő kora. A versenyszférában és a közszférában is nagyot ugrottak idén a bérek. Választási költségvetés viszont nem lesz – mondta Varga Mihály.
A "luxustelepüléseken" hozzávetőlegesen 2-2,5-szer magasabb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legleszakadtabb járásokban.
A hivatalos havannai statisztikai intézet most közzétett adatai szerint Kubában az átlagbér havi 740 peso, azaz 29,60 dollár. Egy napra számítva még az egy dollárt sem éri el az átlagkereset az állami szektorban, amely a kubaiak hetven százalékát foglalkoztatja. Mindenki úgy próbál megélni, ahogyan tud. Az egyik lehetőség a fejlődő turizmus.
Átlépte a bűvös 300 ezer forintos határt a magyar átlagkereset, de úgy, hogy az egyetemi oktatókat lekörözték az Aldi raktárosai. Orbán beszólt Macronnak, a Nébih a Nagyinak, Budaörs pedig Orbánnak, de mindenki boldog, ha érik a magyar kivi. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.