Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Annak a kevésnek, amit megkeresünk, közel negyedét elköltjük ételre, az alapvető szükségletek kifizetése után pedig alig marad valamennyink. A magyarság egyre csak fogy és öregszik, az itt élőknek pedig százezer forintjuk sem jut arra, hogy kihúzzanak egy hónapot. Vannak pozitívumok is, de csak a legszegényebbek elégedettebbek valamelyest. Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2017 jelentésének legfőbb megállapításai.
Huszonnégy éve jelenik meg a KSH kiadványsorozata, a legújabb, a Magyarország 2017 címet viselő pénteken került fel a parlament honlapjára. A kötet lényege, hogy „minél átfogóbb képet adjanak Magyarország társadalmáról és gazdaságáról”.
A fontosabb megállapítások
Nézzük részletesen:
Január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt, 26,9 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékenység kismértékben nőtt, a születésszám viszont csökkent, az év eleji influenzajárvány miatt nőtt a halálozás, így a természetes fogyás mértéke is.A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege javított a számokon. 2017-ben kevesebb volt az abortusz és történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya.
Egyre többen költöznek, tavaly 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami 20 ezer fős növekedés az előző évhez képest. A főváros agglomerációja egyre vonzóbb.A kivándorlást nehezebb kimutatni, de azt látják, 2017-ben 25.100 magyar ment külföldre, ami 15 százalékos csökkenés az előző évihez képest, és 18.500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza. A számuk 2014 óta nő.
Bővebben erről itt olvashatnak.
A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re azonban mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Ezzel nagyjából a 2015-ös szintre kerültünk, amivel uniós szinten a sereghajtók közé tartoztunk. Nemekre bontva kiderül, daganat miatt több férfi, keringési betegségek miatt több nő hal meg, de korcsoportra vonatkozó bontásban a KSH az 50 feletti férfiakat emelte ki, mint a leginkább veszélyben lévőt. Azt írta, 50 felett minden korcsoportban több férfi hal meg daganatokban és keringési betegségekben is, mint nő.
A fiatalok adatai sem jók: a 18 évesnél fiatalabbak közül ötezren diabéteszesek, csaknem 12 ezer gyereknek magas a vérnyomása, 114 ezren asztmások.
Magas vérnyomástól 3 millió felnőtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió. Ugyanennyien élnek együtt krónikus alsó légúti megbetegedéssel vagy asztmával. Ezeket a betegségeket a háziorvosok is jól tudnák kezelni – belőlük egyre kevesebb van, és egyre leterheltebbek -, de túl sokan kerülnek emiatt kórházba. Van például beteségtípus (a COPD) a 237-es OECD átlaghoz képest itthon 428 kórházi felvétel történt.
A GDP 7,2 százalékát költi a kormány egészségügyre, ami a visegrádi négyeket nézve jó, mással összehasonlítva viszont nem. A szociális kiadásokat nézve még ennél is rosszabb az arány. További részletek itt.
A KSH a jövedelmi viszonyokat vizsgálva arra jutott, hogy 2016-ban a magánháztartások egy főre jutó havi bruttó jövedelme 125,3 ezer forint volt, ami 4,4 százalékkal több az előző évinél, az egy főre jutó havi nettó jövedelem 99,9 ezer forintot tett ki – 4,2 százalékkal többet, mint 2015-ben.
A háztartások jövedelmi helyzetét nagyban befolyásolja a család szerkezete, elsősorban az, nevelnek-e gyermeket. 2016-ban 1 millió 209 ezer háztartásban, a háztartások 29%-ában élt gyermek, az ilyen háztartásokban az egy főre jutó havi nettó jövedelme továbbra is elmaradt az összes háztartás átlagától, de 2015-höz képest átlagosan 4,8 százalékkal nőtt, ami részben a családi adókedvezmények bővülésével magyarázható.
Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete és a családi kedvezmény figyelembevételével számított havi átlagos nettó kereset egyaránt 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest. (A KSH a jövedelmek vizsgálatakor szólt a nyugdíjakról is, megjegyzik, uniós szinten a magyar nyugdíjak keresetpótló képessége jó, vásárlóereje viszont átlag alatti. A nyugdíjasok a szegénység által legkevésbé érintett csoportok közé tartoznak.)
A hivatal a szegénységet megvizsgálva arra jutott:
a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya hazánkban 2011-ben 33,5 százalék volt, 2012-re 34,8 százalékra emelkedett, 2013 óta pedig folyamatosan csökken. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2016-ban a teljes népesség 25,6 százaléka (2 millió 465 ezer fő), az előző évhez képest 0,7 százalékponttal kisebb aránya tekinthető szegénynek vagy társadalmilag kirekesztődöttnek. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére az EU-előírások szerint használt összetett mutató három részindikátorból áll, amelyek mindegyike alapján 2013 óta javulás következett be. A relatív jövedelmi szegénységben élők teljes népességen belüli részaránya 1,1, a súlyosan depriváltaké 1,7, a nagyon alacsony munkaintenzitásúaké 1,2 százalékponttal mérséklődött 2015-höz viszonyítva.
A háztartásokban az egy főre eső havi átlagos kiadás 2016-ben 82,5 ezer forint volt, a kiadások legnagyobb, de csökkenő részét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a lakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított kiadások tették ki. A háztartások 2016-ban a legtöbbet, összes kiadásuk 24,1 százalékát élelmiszerre költötték. Ráadásul az alapvető szükségletekhez kapcsolódó tételek – mint az étkezés, lakhatás, közlekedés – kifizetése után a háztartásoknál 2016-ban átlagosan 43,3 százalék maradt egyebekre, ami összességében az előző évit 0,4, a 2011. évit 3,3 százalékponttal haladta meg.
A hátrányos helyzetű gyerekek száma jelentősen megnőtt, 2016-ban csaknem 101 ezer gyereket soroltak ebbe a kategóriába.
Tavaly felgyorsult az infláció is az előző évhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, szemben a 2016. évi 0,4 százalékos növekedéssel. Az üzemanyag, a tüzelőanyagok és s egyes élelmiszerek átlagosnál nagyobb mértékű drágulása, valamint a dohánytermékek után fizetendő jövedéki adó januári és júliusi emelése csak fokozta ezt.
Ezzel szemben mérsékelte az inflációt néhány alapvető élelmiszer és szolgáltatás áfakulcsának januári leszállítása, a tartós kulturális cikkek (számítógép, televízió, telefon) árcsökkenése. Az elmúlt évben a tartós fogyasztási cikkek kivételével az egyes kiadási főcsoportok árszínvonala növekedett. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára kismértékben nőtt, utóbbinál a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) ára változatlanmaradt, a tűzifa viszont jelentősen drágult. A fogyasztásban nagy súlyt képviselő szolgáltatások ára átlag alatti, az élelmiszereké átlag feletti mértékben emelkedett. A megelőző öt évhez hasonlóan a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése volt a legdinamikusabb.
A lakásviszonyokról a KSH megállapította, év elején 4 millió 440 ezer lakás volt, ami 12 ezerrel több mint egy évvel korábban, ráadásul a fővárost kivéve minden településtípuson számottevően (51-69 százalékkal) emelkedett. A használatban vett lakások átlagos alapterülete korábban 100 négyzetméter fölött volt sokáig, 2016-ra ez némiképp csökkent (94 négyzetméter), majd újra nőtt, ma ismét három számjegyű. Az építési kedv is folyamatos és töretlen, a tavaly n kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma az előző évinél ötödével több, közel 38 ezer volt.
A devizahitel krachnak nincs még vége, ez abból látszik, hogy a Nemzeti Eszközkezelő egyre több lakóingatlant vesz meg azoktól, akik nem tudják a hitelüket törleszteni, amit aztán az érintett visszabérel. 2013. és 2017. között 32.146 ingatlant vettek meg, ezen belül tavaly több mint hatezret, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakáshitelezés is pörög, bár az emelkedés csak az elmúlt évekhez képest tapasztalható, a 2008-as csúcsot meg sem közelíti. A lakáscélú hitelek összege a 2016-os 450 milliárdról tavalyra 605 milliárd forintra emelkedett. 105 ezer hitelt folyósítottak tavaly, ez 23 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.
A hitelt túlnyomó többségben használt lakás vásárlásra vették fel, átlagosan 5,8 millió forintot. A lakásárak 2015-ben és 2016-ban elszálltak, a növekedés mértéke tavalyra lelassult, de még azért így is jelentős: Budapesten egy átlagos lakás 23,3 millióért kelt el, 2,1 millióval drágábban, mint 2016-ban. A CSOK-ot és az egyéb otthonteremtési kedvezményt több mint 29 ezren kapták meg, a támogatás összege 70 milliárd forint volt.
Furcsa kettősség jellemzi a magyarok iskolázottságát: az uniós átlaghoz képest jóval kevesebb a kizárólag általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (utóbbi mutatót nagyon rontja Málta és Portugália), ugyanakkor a diplomások aránya is alacsonyabb, 31 helyett 24 százalék. Vagyis: a magyarok többségének középfokú végzettsége van – írta éves jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Jó hír azonban, hogy a 2011-es népszámlálás óta a magyarok iskolázottsági szintje emelkedett.
A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon a hetedik legnagyobb az EU tagállamai között, és az unió átlagától is elmarad 12,2 százalékkal.
Az iskolarendszerű oktatásban részt vevők számának csökkenése régóta ismert tény – 2012-höz képest 7,1 százalékos volt a csökkenés a leginkább érintett 3-22 éves korosztálynál -, azonban a KSH megállapította, hogy
az iskolába járók számának nagyobb fokú visszaesése mögött elsősorban a felsőoktatás korábbi expanziójának az elmúlt évtized második felében, végén bekövetkező lecsengése és a felsőoktatást meghatározó kormányzati intézkedések állnak: a felsőfokú oktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma 2012 óta együttesen 16%-kal csökkent.
Emlékeztetőül: a kormány pár éve nagyot vágott a keretszámokon, a legnépszerűbb szakoknál drasztikusan korlátozta az állami férőhelyek számát, a ponthatár is egyre nő.
A munkaerőpiaci adatoknál viszont számtalan jó hírt közölt a KSH: kiderült, a munkanélküliség rekord alacsony szintre csökkent, ez az unión belül a harmadik legkisebb, és a közfoglalkoztatottak száma is csökken.
A 15-24 éves korosztály csaknem harmada dolgozik, ehhez a tankötelezettségi korhatár leszállítása mellett hozzájárult a munkaerőhiány is, így a cégek egyre több diákot vesznek fel. Országosan 68 ezer üres álláshely van. A KSH adatai visszaigazolják, hogy a legjobban képzettek találnak a legkönnyebben állást. További részletek ide kattintva.
Négy év alatt semmivel sem lettek elégedettebbek az emberek az életükkel, a válaszok átlagértéke 2013 és 2017 között érdemben nem változott. Továbbra is 16-24 éves korosztály a legelégedettebb az életével, a mérték a kor előrehaladtával folyamatosan csökken. A KSH kutatás emlékeztet a korábbi OECD mérésre, ahol Magyarország a lista végén kullog, nálunk csak a görögök és portugálok elégedetlenebbek.
Az elégedettség megítélésében sok dolog számít: a legelégedettebbek a közép-dunántúliak, a felsőfokú végzettségűek, a vállalkozók, a házastársukkal élők, illetve a leggazdagabbak. Utóbbinál azonban egy érdekes változás is látszik. Jövedelmi ötödökre bontva a társadalmat kiderül, a legszegényebb 20 százalék lett picivel elégedettebb az életével 2013-hoz képest, mindenki más csalódott, legnagyobb mértékben a 2. és 3. ötödbe tartozók, vagyis a középosztály egy része is.
Van egy új elem is: a 2017-es adatfelvétellel meg tudták állapítani azt is, hogy a férfiak elégedettebbek a háztartásuk anyagi helyzetével, mint a nők, de a 0-10-ig terjedő skálán alig mutatható ki az eltérés, a férfiaknál 5,24, a nőknél 5,13 pont jött ki. A KSH megállapította azt is, a lakosság biztonságérzete folyamatosan nő – tavaly elérte a 79 százalékot -, azonban az észak-magyarországiak harmada még mindig fél sötétedés után utcára menni.
Egyre több háztartásban van internet: a 2012-es 67 százalékról az arány 82 százalékra nőtt, ami uniós összehasonlításban még mindig alacsony,de már közelít az átlaghoz. A gazdagoknál csaknem teljes a lefedettség, az alsó jövedelmi negyed 45 százalékánál van net.
A netet használók 90 százaléka e-mailezik, 85 százalék híreket olvas és közösségi oldalakon lóg, minden második ember a pénzügyeit is neten keresztül intézi. Sokan telefonálnak neten keresztül, ezzel párhuzamosan a mobilhálózatból indított hívások száma csökken – a beszélgetés összideje viszont nő.
A mobilelőfizetések piaca telítődött, évek óta 11,5-11,9 millió között mozog a szám.
A távközlési szektor árbevétele meglódult, 2016-ban átlépte a 900 milliárdos sávot. Vezetékes telefont egyre kevesebben használnak, a mobilszolgáltatás, a net és a kábeltévé részesedése nő.
2017-ben a kormányzati szektor hiánya 746 milliárd forint volt, a GDP 2 százaléka, 2016-hoz képest a GDP-arányos deficit 0,3 százalékkal nőtt. A maastrichtikritériumokban megfogalmazott 3 százalékos hiánykorlát 2012-től eddig minden évben teljesült. A kormány ezzel rendszeresen el is dicsekszik, azzal már nem, hogy kormányzati szektor adóssága, bár csökkent az egy évvel korábbinál, továbbra is a GDP 73,6 százaléka, és ezzel jócskán elmarad a maastrichti 60 százalékos küszöbtől.
Az adósság nominálisan 26 százalékkal nőtt, 28,1 ezer milliárd forint volt 2017 végén. Az áfabevétel 9,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest. 7,7 százalékkal nőttek a jövedelemadó-bevételek 2016-hoz képest. A 2010-es évek legalacsonyabbja volt EU-s források tekintetében a 2016-os, innen nőtt az összeg 19 százalékot. Összesen a kormány bevételei 7 százalékkal nőttek 2016-hoz képest, de 7,7 százalékkal nőttek a kiadásai (2016-ban a kiadások még 4,2 százalékkal csökkentek). A kiadásbővülés nagy részét (26 százalék) a pénzbeli társadalmi juttatások jelentették.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.
A 40. Magyar Nagydíj előtt várjuk olvasóink történeteit a legelsőről.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.