szerző:
Windisch Judit - Tóth Richárd
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Annak a kevésnek, amit megkeresünk, közel negyedét elköltjük ételre, az alapvető szükségletek kifizetése után pedig alig marad valamennyink. A magyarság egyre csak fogy és öregszik, az itt élőknek pedig százezer forintjuk sem jut arra, hogy kihúzzanak egy hónapot. Vannak pozitívumok is, de csak a legszegényebbek elégedettebbek valamelyest. Itt vannak a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2017 jelentésének legfőbb megállapításai.

Huszonnégy éve jelenik meg a KSH kiadványsorozata, a legújabb, a Magyarország 2017 címet viselő pénteken került fel a parlament honlapjára. A kötet lényege, hogy „minél átfogóbb képet adjanak Magyarország társadalmáról és gazdaságáról”.

A fontosabb megállapítások

  • Január 1-én az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt
  • A születésszám csökkent, a halálozás jelentősen nőtt
  • 2016-ban az emberek kétharmada szív és érrenszeri, valamint daganatos betegségekbe halt bele
  • A kormány az uniós országok többségéhez képest kevesebbet költ egészségügyre és szociális kiadásokra
  • Jó hír, hogy arányaiban kevés az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, de a diplomásoké is az uniós átlag alatt marad.
  • A kivándorlást nehéz mérni, de azt látják, egyre kevesebben mennek külföldre, a 15-74 (!) éves korosztály öt százaléka dolgozna kint a következő két évben.
  • Több a kereset, de az elégedettség csak a nagyon szegényeknél nőtt, mindenki más csalódott az elmúlt négy évben
  • 100 ezer forintnál is kevesebből kell az átlagnak kijönni havonta, a kereset közel negyede ételre megy
  • Jelentősen megnőtt a hátrányos helyzetű gyerekek száma
  • A munkanélküliség rekordalacsony
  • Magyarország aktívan részt vesz a Föld pusztításában

Nézzük részletesen:

Élünk, halunk, elvándorlunk meg vissza

Január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt, 26,9 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékenység kismértékben nőtt, a születésszám viszont csökkent, az év eleji influenzajárvány miatt nőtt a halálozás, így a természetes fogyás mértéke is.A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege javított a számokon. 2017-ben kevesebb volt az abortusz és történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya.

Egyre többen költöznek, tavaly 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes lakóhelyet, ami 20 ezer fős növekedés az előző évhez képest. A főváros agglomerációja egyre vonzóbb.A kivándorlást nehezebb kimutatni, de azt látják, 2017-ben 25.100 magyar ment külföldre, ami 15 százalékos csökkenés az előző évihez képest, és 18.500 korábban kivándorolt magyar állampolgár költözött haza. A számuk 2014 óta nő.

Bővebben erről itt olvashatnak.

Drámai egészségügyi adatok

A magyarok csaknem fele keringési-, negyede rákos betegségbe halt bele 2016-ban, 2017-re azonban mindkét nem esetében romlottak a mutatók. Ezzel nagyjából a 2015-ös szintre kerültünk, amivel uniós szinten a sereghajtók közé tartoztunk. Nemekre bontva kiderül, daganat miatt több férfi, keringési betegségek miatt több nő hal meg, de korcsoportra vonatkozó bontásban a KSH az 50 feletti férfiakat emelte ki, mint a leginkább veszélyben lévőt. Azt írta, 50 felett minden korcsoportban több férfi hal meg daganatokban és keringési betegségekben is, mint nő.

A fiatalok adatai sem jók: a 18 évesnél fiatalabbak közül ötezren diabéteszesek, csaknem 12 ezer gyereknek magas a vérnyomása, 114 ezren asztmások.

Magas vérnyomástól 3 millió felnőtt szenved, szív-koszorúér betegségben pedig 1 millió. Ugyanennyien élnek együtt krónikus alsó légúti megbetegedéssel vagy asztmával. Ezeket a betegségeket a háziorvosok is jól tudnák kezelni – belőlük egyre kevesebb van, és egyre leterheltebbek -, de túl sokan kerülnek emiatt kórházba. Van például beteségtípus (a COPD) a 237-es OECD átlaghoz képest itthon 428 kórházi felvétel történt.

A GDP 7,2 százalékát költi a kormány egészségügyre, ami a visegrádi négyeket nézve jó, mással összehasonlítva viszont nem. A szociális kiadásokat nézve még ennél is rosszabb az arány. További részletek itt.

Jobban élünk

A KSH a jövedelmi viszonyokat vizsgálva arra jutott, hogy 2016-ban a magánháztartások egy főre jutó havi bruttó jövedelme 125,3 ezer forint volt, ami 4,4 százalékkal több az előző évinél, az egy főre jutó havi nettó jövedelem 99,9 ezer forintot tett ki – 4,2 százalékkal többet, mint 2015-ben.

A háztartások jövedelmi helyzetét nagyban befolyásolja a család szerkezete, elsősorban az, nevelnek-e gyermeket. 2016-ban 1 millió 209 ezer háztartásban, a háztartások 29%-ában élt gyermek, az ilyen háztartásokban az egy főre jutó havi nettó jövedelme továbbra is elmaradt az összes háztartás átlagától, de 2015-höz képest átlagosan 4,8 százalékkal nőtt, ami részben a családi adókedvezmények bővülésével magyarázható.

Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete és a családi kedvezmény figyelembevételével számított havi átlagos nettó kereset egyaránt 13 százalékkal nőtt az előző évhez képest. (A KSH a jövedelmek vizsgálatakor szólt a nyugdíjakról is, megjegyzik, uniós szinten a magyar nyugdíjak keresetpótló képessége jó, vásárlóereje viszont átlag alatti. A nyugdíjasok a szegénység által legkevésbé érintett csoportok közé tartoznak.)

Szegény gazdagok

A hivatal a szegénységet megvizsgálva arra jutott:

a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya hazánkban 2011-ben 33,5 százalék volt, 2012-re 34,8 százalékra emelkedett, 2013 óta pedig folyamatosan csökken. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2016-ban a teljes népesség 25,6 százaléka (2 millió 465 ezer fő), az előző évhez képest 0,7 százalékponttal kisebb aránya tekinthető szegénynek vagy társadalmilag kirekesztődöttnek. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére az EU-előírások szerint használt összetett mutató három részindikátorból áll, amelyek mindegyike alapján 2013 óta javulás következett be. A relatív jövedelmi szegénységben élők teljes népességen belüli részaránya 1,1, a súlyosan depriváltaké 1,7, a nagyon alacsony munkaintenzitásúaké 1,2 százalékponttal mérséklődött 2015-höz viszonyítva.

©

A háztartásokban az egy főre eső havi átlagos kiadás 2016-ben 82,5 ezer forint volt, a kiadások legnagyobb, de csökkenő részét továbbra is az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, a lakásfenntartásra, valamint a közlekedésre fordított kiadások tették ki. A háztartások 2016-ban a legtöbbet, összes kiadásuk 24,1 százalékát élelmiszerre költötték. Ráadásul az alapvető szükségletekhez kapcsolódó tételek – mint az étkezés, lakhatás, közlekedés – kifizetése után a háztartásoknál 2016-ban átlagosan 43,3 százalék maradt egyebekre, ami összességében az előző évit 0,4, a 2011. évit 3,3 százalékponttal haladta meg.

A hátrányos helyzetű gyerekek száma jelentősen megnőtt, 2016-ban csaknem 101 ezer gyereket soroltak ebbe a kategóriába.

Drágaságom

Tavaly felgyorsult az infláció is az előző évhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 2,4%-kal emelkedtek, szemben a 2016. évi 0,4 százalékos növekedéssel. Az üzemanyag, a tüzelőanyagok és s egyes élelmiszerek átlagosnál nagyobb mértékű drágulása, valamint a dohánytermékek után fizetendő jövedéki adó januári és júliusi emelése csak fokozta ezt.

Ezzel szemben mérsékelte az inflációt néhány alapvető élelmiszer és szolgáltatás áfakulcsának januári leszállítása, a tartós kulturális cikkek (számítógép, televízió, telefon) árcsökkenése. Az elmúlt évben a tartós fogyasztási cikkek kivételével az egyes kiadási főcsoportok árszínvonala növekedett. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára kismértékben nőtt, utóbbinál a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) ára változatlanmaradt, a tűzifa viszont jelentősen drágult. A fogyasztásban nagy súlyt képviselő szolgáltatások ára átlag alatti, az élelmiszereké átlag feletti mértékben emelkedett. A megelőző öt évhez hasonlóan a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése volt a legdinamikusabb.

A lakásviszonyokról a KSH megállapította, év elején 4 millió 440 ezer lakás volt, ami 12 ezerrel több mint egy évvel korábban, ráadásul a fővárost kivéve minden településtípuson számottevően (51-69 százalékkal) emelkedett. A használatban vett lakások átlagos alapterülete korábban 100 négyzetméter fölött volt sokáig, 2016-ra ez némiképp csökkent (94 négyzetméter), majd újra nőtt, ma ismét három számjegyű. Az építési kedv is folyamatos és töretlen, a tavaly n kiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma az előző évinél ötödével több, közel 38 ezer volt.

©

A devizahitel krachnak nincs még vége, ez abból látszik, hogy a Nemzeti Eszközkezelő egyre több lakóingatlant vesz meg azoktól, akik nem tudják a hitelüket törleszteni, amit aztán az érintett visszabérel. 2013. és 2017. között 32.146 ingatlant vettek meg, ezen belül tavaly több mint hatezret, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakáshitelezés is pörög, bár az emelkedés csak az elmúlt évekhez képest tapasztalható, a 2008-as csúcsot meg sem közelíti. A lakáscélú hitelek összege a 2016-os 450 milliárdról tavalyra 605 milliárd forintra emelkedett. 105 ezer hitelt folyósítottak tavaly, ez 23 százalékos növekedés a megelőző évhez képest.

A hitelt túlnyomó többségben használt lakás vásárlásra vették fel, átlagosan 5,8 millió forintot. A lakásárak 2015-ben és 2016-ban elszálltak, a növekedés mértéke tavalyra lelassult, de még azért így is jelentős: Budapesten egy átlagos lakás 23,3 millióért kelt el, 2,1 millióval drágábban, mint 2016-ban. A CSOK-ot és az egyéb otthonteremtési kedvezményt több mint 29 ezren kapták meg, a támogatás összege 70 milliárd forint volt.

Se alul-, se túliskolázottak nem vagyunk

Furcsa kettősség jellemzi a magyarok iskolázottságát: az uniós átlaghoz képest jóval kevesebb a kizárólag általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (utóbbi mutatót nagyon rontja Málta és Portugália), ugyanakkor a diplomások aránya is alacsonyabb, 31 helyett 24 százalék. Vagyis: a magyarok többségének középfokú végzettsége van – írta éves jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. Jó hír azonban, hogy a 2011-es népszámlálás óta a magyarok iskolázottsági szintje emelkedett.

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon a hetedik legnagyobb az EU tagállamai között, és az unió átlagától is elmarad 12,2 százalékkal.

Az iskolarendszerű oktatásban részt vevők számának csökkenése régóta ismert tény – 2012-höz képest 7,1 százalékos volt a csökkenés a leginkább érintett 3-22 éves korosztálynál -, azonban a KSH megállapította, hogy

az iskolába járók számának nagyobb fokú visszaesése mögött elsősorban a felsőoktatás korábbi expanziójának az elmúlt évtized második felében, végén bekövetkező lecsengése és a felsőoktatást meghatározó kormányzati intézkedések állnak: a felsőfokú oktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma 2012 óta együttesen 16%-kal csökkent.

Emlékeztetőül: a kormány pár éve nagyot vágott a keretszámokon, a legnépszerűbb szakoknál drasztikusan korlátozta az állami férőhelyek számát, a ponthatár is egyre nő.

A munkaerőpiaci adatoknál viszont számtalan jó hírt közölt a KSH: kiderült, a munkanélküliség rekord alacsony szintre csökkent, ez az unión belül a harmadik legkisebb, és a közfoglalkoztatottak száma is csökken.

A 15-24 éves korosztály csaknem harmada dolgozik, ehhez a tankötelezettségi korhatár leszállítása mellett hozzájárult a munkaerőhiány is, így a cégek egyre több diákot vesznek fel. Országosan 68 ezer üres álláshely van. A KSH adatai visszaigazolják, hogy a legjobban képzettek találnak a legkönnyebben állást. További részletek ide kattintva.

Nem vagyunk megelégedve

Négy év alatt semmivel sem lettek elégedettebbek az emberek az életükkel, a válaszok átlagértéke 2013 és 2017 között érdemben nem változott. Továbbra is 16-24 éves korosztály a legelégedettebb az életével, a mérték a kor előrehaladtával folyamatosan csökken. A KSH kutatás emlékeztet a korábbi OECD mérésre, ahol Magyarország a lista végén kullog, nálunk csak a görögök és portugálok elégedetlenebbek.

©

Az elégedettség megítélésében sok dolog számít: a legelégedettebbek a közép-dunántúliak, a felsőfokú végzettségűek, a vállalkozók, a házastársukkal élők, illetve a leggazdagabbak. Utóbbinál azonban egy érdekes változás is látszik. Jövedelmi ötödökre bontva a társadalmat kiderül, a legszegényebb 20 százalék lett picivel elégedettebb az életével 2013-hoz képest, mindenki más csalódott, legnagyobb mértékben a 2. és 3. ötödbe tartozók, vagyis a középosztály egy része is.

Van egy új elem is: a 2017-es adatfelvétellel meg tudták állapítani azt is, hogy a férfiak elégedettebbek a háztartásuk anyagi helyzetével, mint a nők, de a 0-10-ig terjedő skálán alig mutatható ki az eltérés, a férfiaknál 5,24, a nőknél 5,13 pont jött ki. A KSH megállapította azt is, a lakosság biztonságérzete folyamatosan nő – tavaly elérte a 79 százalékot -, azonban az észak-magyarországiak harmada még mindig fél sötétedés után utcára menni.

A távközlési szektor kilőtt

Egyre több háztartásban van internet: a 2012-es 67 százalékról az arány 82 százalékra nőtt, ami uniós összehasonlításban még mindig alacsony,de már közelít az átlaghoz. A gazdagoknál csaknem teljes a lefedettség, az alsó jövedelmi negyed 45 százalékánál van net.

A netet használók 90 százaléka e-mailezik, 85 százalék híreket olvas és közösségi oldalakon lóg, minden második ember a pénzügyeit is neten keresztül intézi. Sokan telefonálnak neten keresztül, ezzel párhuzamosan a mobilhálózatból indított hívások száma csökken – a beszélgetés összideje viszont nő.

A mobilelőfizetések piaca telítődött, évek óta 11,5-11,9 millió között mozog a szám.

A távközlési szektor árbevétele meglódult, 2016-ban átlépte a 900 milliárdos sávot. Vezetékes telefont egyre kevesebben használnak, a mobilszolgáltatás, a net és a kábeltévé részesedése nő.

Az állam egyre többet költ

2017-ben a kormányzati szektor hiánya 746 milliárd forint volt, a GDP 2 százaléka, 2016-hoz képest a GDP-arányos deficit 0,3 százalékkal nőtt. A maastrichtikritériumokban megfogalmazott 3 százalékos hiánykorlát 2012-től eddig minden évben teljesült. A kormány ezzel rendszeresen el is dicsekszik, azzal már nem, hogy kormányzati szektor adóssága, bár csökkent az egy évvel korábbinál, továbbra is a GDP 73,6 százaléka, és ezzel jócskán elmarad a maastrichti 60 százalékos küszöbtől.

Az adósság nominálisan 26 százalékkal nőtt, 28,1 ezer milliárd forint volt 2017 végén. Az áfabevétel 9,9 százalékkal nőtt 2016-hoz képest. 7,7 százalékkal nőttek a jövedelemadó-bevételek 2016-hoz képest. A 2010-es évek legalacsonyabbja volt EU-s források tekintetében a 2016-os, innen nőtt az összeg 19 százalékot. Összesen a kormány bevételei 7 százalékkal nőttek 2016-hoz képest, de 7,7 százalékkal nőttek a kiadásai (2016-ban a kiadások még 4,2 százalékkal csökkentek). A kiadásbővülés nagy részét (26 százalék) a pénzbeli társadalmi juttatások jelentették.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Kúrián menne neki Gulyás Gergelynek Karácsony

A Kúrián menne neki Gulyás Gergelynek Karácsony

Sokkal olcsóbb lett a sárgarépa és a petrezselyem

Sokkal olcsóbb lett a sárgarépa és a petrezselyem

Fülke: A magyarok addig esznek, amíg van mit, de jön majd az éhínség

Fülke: A magyarok addig esznek, amíg van mit, de jön majd az éhínség

140-nel lökték egy fának Mohácsnál a négygyerekes édesanyát

140-nel lökték egy fának Mohácsnál a négygyerekes édesanyát

Katonákat küld Szaúd-Arábiába az Egyesült Államok

Katonákat küld Szaúd-Arábiába az Egyesült Államok

Marabu FékNyúz: Az igazság örzője

Marabu FékNyúz: Az igazság örzője