Azon amerikaiak, akik állami élelmiszersegélyben részesülnek, sokkal nagyobb arányban kapnak cukorbetegséget, illetve nagyobb arányban is lesz magas vérnyomásuk, mint a teljes amerikai népességnek. Ráadásul azok a módszerek, mellyel ezek a kevésbé tehetős emberek pénzt igyekeznek megfogni, csak rontanak egészségügyi helyzetükön.
A török exportőrök szövetségének elnöke szerint egyre több megrendelést adnak török cégeknek élelmiszerek szállítására orosz vállalatok.
Ciprus Oroszországba irányuló exportjából több mint 60 százalékkal részesednek az élelmiszerek, így az uniós szigetországnak az oroszokhoz irányuló kivitelét komolyan érintik a Vlagyimir Putyin által bevezetett szankciók. A teljes ciprusi exportnak ugyanakkor elenyésző része megy csak az oroszokhoz.
A kölcsönök, az alacsony jövedelem, a sok nem várt kiadás mind-mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik, hogy a magyarok ki tudjanak jönni fizetésükből. Legalábbis olvasóink jelentős része hónapról hónapra él, és ez is csak családi, baráti segítséggel jön ki gyakran. Sokan a hónap utolsó napjaiban már csak vegetálnak, ugyanis az élelmiszert is meg kell vonniuk maguktól. Szórakozás, kultúra, ruha – ezek a tételek sokaknál szinte már alig szerepelnek.
Egyre inkább úgy tűnik, Oroszország lábon lövi magát az uniós élelmiszerek importjának betiltásával. Az orosz szankciók ugyanis közvetlenül az átlagembereket is érintik, ráadásul gazdaságilag is húsba vágóak a bejelentett intézkedések. Nem tudják azonnal pótolni az uniós húst, gyümölcsöt, zöldséget, és amivel sikerül helyettesíteni, az rosszabb minőségű és drágább lesz. Mindeközben a szankciókat épp Oroszország legközelebbi szövetségesei kerülhetik meg, a beloruszok és a kazahok komoly hasznot húzhatnak az embargóból. Az orosz gazdaság szekere pedig lejtőre kerülhet, az olaj árának csökkenése még rá is erősíthet erre. Vlagyimir Putyint mégis egyre jobban imádják, azt adja a népnek, ami kell: cirkuszt és kenyeret.
Az Egyesült Államokban egyre komolyabb gondot jelent az, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező embereknek nincs lehetőségük egészséges élelmiszerhez jutni. Az áruházláncok, szupermarketek ugyanis nem települnek be azokba a térségekbe, ahol nincs elegendő vásárlóerő, vagy ha ott is vannak, akkor első osztályú élelmiszert csak nagyon drágán adnak. "Élelmiszer-sivatagok" alakulnak ki. Magyarországon nem ilyen súlyos a helyzet, de nálunk is vannak érdekességek.
Benyújtott paksi szerződés, résnyire nyíló áfadosszié, fehéredő gazdaság, lenyomott ingatlanárak, visszaütő rezsicsökkentés és felfelé kúszó élelmiszerárak. Ukrajnában pedig kifosztottak egy Metro áruházat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Elég valószínű, hogy önnek sem az a legjobb foglalatossága, hogy szépen elrendezzen mindent a hűtőben, és oda pakolja a különböző élelmiszereket, ahova azok igazán valóak. Most itt egy videó arról, hogy mit és pontosan hova is kell rakni a hűtőszekrényben.
Idén először nőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma.
Csomagolásmentes szupermarket-láncot tervez két német környezetvédő, akik a hulladék csökkentése mellett megspórolnák az élelmiszerek előre csomagolásának költségeit is. A terv a plasztikhulladék jelentős csökkentése mellett “népnevelő” célzatú is,amennyiben rászoktatja a vásárlókat, hogy saját többször használatos szatyraikkal, kosaraikkal menjenek vásárolni, s így idővel teljesen feleslegéssé válik a logós nejlonzacskók gyártása.
2012-ben több mint 49 millió amerikai mondta azt, hogy bizonytalan az élelmiszerellátása, vagyis nem étkezik rendezen. A 300 milliós országban ez igen nagy szám, a részletes adatokat most pedig interaktív térképre vitték.
Látott már Versace tojást, vagy Gucci savanyúságot. Ugye, nem? Itt megnézheti ezeket (is).
Az Egyesült Államokban az élelmiszerboltok jelentős átalakuláson mennek keresztül. Míg korábban mindent egy helyen meg lehetett megvenni, addig ma már a fogyasztók legalább egy tucat helyen szerzik be a vásárolni kívánt termékeket. A saját márkás termékek pedig egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vásárlásokból.
A magyarok bíznak a hazai élelmiszerekben, a magyar lakosság túlnyomó többsége támogatja a vegyszermentes biogazdálkodást, és a belföldön megtermelt élelmiszerekben bízik a külföldi élelmiszerekkel szemben. A kutatásból egyértelműen kiderült: van igény a magyar biotermékekre.
2013 májusa óta most a legmagasabb az élelmiszerár-index az ENSZ élelmiszerügyi szervezetének elemzése szerint.
Letámadták a svájci élelmiszer-ipari cégeket az orosz importőrök, melyek az uniós tagállamok és néhány további ország ellen elrendelt beviteli tilalom miatt új beszerzési forrásokat keresnek. Svájc ugyanakkor nem biztos, hogy ki tudja elégíteni az orosz igényeket.
A magyarok többsége nem tudja, milyen hatással van a hő az élelmiszerekre – ez derült ki a Tetra Pak legfrissebb felméréséből.
Lassú, fokozatos elmozdulás tapasztalható a magyarok élelmiszer-fogyasztásában az egészséges táplálkozás irányába, jóval kevesebb cukrot és zsiradékot fogyaszt a lakosság, mint hét éve, azonban hatalmas a különbség a legszegényebbek és a legjobb anyagi helyzetben lévők táplálkozási szokásai között – írja a Magyar Nemzet pénteki számában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2013 kiadványára hivatkozva.
Folyamatban van az élelmiszertermékeket érintő védjegyrendszer felülvizsgálata. A cél az, hogy a vásárlók könnyen el tudják dönteni, az a termék, amelyen egy-egy védjegy, jelölés szerepel, milyen minőségi kritériumoknak felel meg, és mennyiben tekinthető hazainak.
Egy friss, egész világra kiterjedő statisztika szerint az élelmiszerek harmada a kukában végzi. Pár napja arról kezdtük faggatni olvasóinkat, hogy mennyire tudatosak ebben a témában, dobnak-e ki ételt, mennyire olvassák el a termékek csomagolását, járnak-e piacra, termelnek-e maguk is zöldséget a házi kiskertben. Kérdőívünk alapján a magyarok nagy élelmiszer-pazarlók, de amit kidobnak, azt lehet, hogy a házi kiskertből teszik, mivel nagy veteményezők is olvasóink.
