Svéd hangzású márkanév, olaszos csengésű mozzarella – így próbálnak meg az orosz gyártók reagálni arra, hogy az európai élelmiszerek az embargó miatt nem jutnak el Oroszországba. A sajtójelentések szerint egyelőre ugyanakkor minőségben még elmaradnak európai versenytársaiktól.
A román kormány tervei szerint 2016 elejétől áfát csökkentenének. Victor Ponta kormányfő közlése szerint elképzelhető az, hogy az áfa általános kulcsát csökkentik 3 százalékot nem meghaladó mértékben, vagy bizonyos termékeknél – különösen az élelmiszereknél – csökkentik a forgalmi adókulcsokat.
Okostej, ami jelzi ha lejárt, csoki ami nem olvad meg nagy hőségben sem. Extra kényelmes ételek. Intelligens csomagolások, öntisztító evőeszközök. Nanoforradalom a gasztronómiában. De vajon mindez mennyire egészséges?
Pár évtized múlva akár 2 milliárddal is többen lehetünk a Földön, a növekvő embertömeg ellátása élelmiszerrel pedig mind nehezebb feladat elé állítja a világ országait. Mivel etessük az embereket? Bogarakkal, esetleg laboratóriumi körülmények között létrehozott élelmiszerrel? Netalán városi üvegházak szolgálják majd ki az élelmiszerigényünket? Vagy egyszerűen dobjunk ki kevesebb élelmiszert, így több marad a többieknek?
Sikeresen lépett az arab piacra a Szentkirályi, az Emirátusokban eddig forgalmazott termékek iránt stabil a kereslet, sőt hamarosan bővítik a terítést és újabb termékek bevezetése is folyik.
Visszavon az üzletekből 750 ezer adag tésztaételt a Nissin japán élelmiszeripari konszern, az instant tésztaételek szigetországi meghonosítója, mert egy vásárló csótánydarabkának látszó apró "idegen testet" talált egy mélyhűtött készételben.
Szigorítják szombattól az élelmiszerek jelölésével kapcsolatos előírásokat. Akkor lép ugyanis hatályba a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós rendelet – hívta fel a figyelmet a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda kedden. Mindent még aprólékosabban szabályoznak majd, és allergiások elvileg az eddigieknél pontosabb információkat kaphatnak majd egy-egy élelmiszerről.
Év végéig 10 milliárd forintos veszteség éri a magyar agrárgazdaságot az orosz beviteli korlátozások miatt, míg a termelés egy részét sikerült más piacokon értékesíteni.
A boltzár alól várhatóan mentesülő kisboltok nem mehetnek biztosra a méret miatt. Vagyis pont azért, ami a mentességet biztosítja számukra. A vasárnapi forgalom felosztásában vélhetően azzal sem szakítanak nagyot, hogy nekik nem kell zárva tartaniuk.
Mintegy 195 tonna tartós élelmiszert gyűjtött a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 3500 önkéntese a 140 város 257 helyszínén zajló hétvégi tartósélelmiszer gyűjtésén, ez negyven százalékkal meghaladja a tavalyi adományok mennyiségét.
Hónapok óta borzolja a németek idegeit a Burger King-botrány, ami a héten új fejezetéhez érkezett: hétfőn országszerte 90 étteremnek kellett bezárnia, 3000 alkalmazottnak pedig fogalma sincsen, hogyan tovább.
Mezőgazdaságunk számára költséges lehet egy széles körű (további) orosz szankció, az orosz kitettség nekünk is kockázatot jelent.
A vasárnapi zárva tartás lehet a következő netadó: információink szerint a kormány legalább részben kihátrál a KDNP-sek ötlete mögül. Ha viszont mégsem, úgy jöhetnek az ügyeskedések és jöhet a korrupció. De persze akkor még nem esett szó azokról, akik az igazi vesztesei lennének egy ilyen húzásnak.
Míg Magyarországon az Eurostat friss statisztikái szerint döbbenetes módon ugrott meg egy év alatt a szegénység és társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, addig az Egyesült Államokban a válság előtti szintre csökkent azon felnőttek aránya, akiknek problémát okoz az élelmiszer beszerzése.
Hatalmas biznisz körvonalazódik az Egyesült Államok és az Európai Unió – benne Magyarország – között. Ha minden jól megy, akkor év végére véglegesíthetik a két blokk között szabadkereskedelmi megállapodást – ez rövidítve TTIP névre hallgat –, ezzel pedig 1995, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozása óta nem látott kereskedelmi megállapodást hoznának tető alá. De mit jelent mindez az átlagpolgároknak? Olcsóbb lesz mondjuk az élelmiszer, a kisvállalkozásokat pedig tönkrevágják?
Kis túlzással, minden napra esik egy ünnepelendő világnap.Október 16-ra mindjárt kettő is, amely inkább szól súlyos gondok megoldásáról, sürgető feladatokról, mint az ünneplésről.
1 kiló rizs, fél kiló tészta, fél kiló sertészsír, egy kis doboz tejföl, 6 krumpli, 4 alma, 1 paradicsom, 1 paprika, 1 fej vörös hagyma. A Metronál kiszámolták, hogy a magyar létminimumot tekintve ennyi élelmiszer juthat egy olyan magyarnak hetente, aki havonta 87510 forintból él.
A régi jó dolgokból jó esetben csak az áruk maradt, a zacskóba, csomagolásba viszont egyre kisebb mennyiséget tesznek a gyártók, élelmiszerből vagy napi használatú áruból egyaránt. Sokszor az egykilós liszt sem 1000 gramm. Nem ritka az sem, hogy silányabb minőségűre cserélik ki valamelyik összetevőt. A leggyakrabban vásárolt alapvető élelmiszereknél gyakran átvernek minket. De ne csodálkozzunk: ha nincs pénzünk, a vállalatok a bújtatott áremeléshez nyúlnak.
Kifliket kerestünk, nem a hájpolt kézműves pékségekből, csak ami az utunkba került Pesten, Budán, a környékén. Olyanokat szerettünk volna, amelyeknek ropogós a héja, puha a belseje, roppanós a csücske. Mondhatni úgyis, egyszerű, békebeli, reggelire, tízóraira, uzsonnára való péksüteményt. Az eredmény: némely terméket egyáltalán nem ajánlunk fogyasztásra. Itt a nagy kifli- és pékségteszt.
Tényleg nincs krumpli a mekis sült krumpliban? A sajtot pedig műanyagból készítik? A vásárlók felől a nagyobb átláthatóság érdekében a McDonald's amerikai gyorsétteremlánc közösségi médiakampányt indított több országban, hogy megválaszolja a fogyasztók hasonló témában feltett kérdéseit. A videós ismertetőket is tartalmazó válaszokból kiderül, hogy a már abszurdnak is hangzó felvetések egyszerű mítoszok.
