Az egyik külföldi hátterű kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese az Európai Bizottság beavatkozását várja, mert szerinte az újabb árstopok bevezetésével sokadjára sújtja a magyar kormány a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit.
Az átállás alatt is a rögzített áron kell adniuk a krumplit és a tojást.
„A rendelet kihirdetésének időpontjában az üzletek döntő többsége már bezárt, a dolgozók hazamentek” – írják közleményükben.
Valójában azonban több mint egy hónappal korábban intézkedett a kormány.
Nagy hatással nem lesz az inflációs adatokra, hogy három hónappal tovább maradnak az árstopok, ráadásul a kormány egyéb intézkedései sem éppen az árak megfogását célozzák.
Egyetlen hónap alatt majdnem ötödével drágult a kenyér – ez talán a legsokkolóbb tapasztalata júniusi bevásárlókörünknek. A fixált árú finomlisztből persze bárki süthet magának fix rezsiár mellett, ám még így is egyéves szintre elegendő inflációt hozott össze egy hónap alatt a hazai élelmiszer-kiskereskedelem.
Aki kényszerből vagy a veszteség csökkentése érdekében kevesebb árstopos árut tart készleten, akár többmilliós büntetésre is számíthat, de az sem megoldás, ha nem árulják tovább őket. Eddig még könnyítést jelentett az árstop előtt felhalmozott raktárkészlet, de ez júliusra elfogy, és október végéig nincs több segítsége a kereskedőknek. Az árstopos termékekből pedig, ha minden nap csak 10 darabot adnak el, az is több százezres veszteséget jelent egy hónapban.
Meghosszabbítja a kormány az árkorlátozásokat, a hitelmoratóriumot, valamint a kamatstopot is.
A kormány szerint jó dolog, de miután két hónapnál nem látnak messzebbre, csak július 1-ig hosszabbították meg az árkorlátozásokat. A kereskedők kompenzációját nem bővítik ki, szerintük a kiskutasoknak elég lesz az eddigi támogatás, az élelmiszerláncok pedig megoldják maguk.
Vámos Györgynek arra is volt tippje, miért csak két hónapra hosszabbított a kormány.
A miniszterelnök szerint a kormány a családokat védi a háború okozta drágulástól. A hatásokról nem esett szó.
Az árstop hivatalosan május 1-ig tart.
Az intézkedés hivatalosan május 1-ig van érvényben.
A benzinkutasok még kitartanak, de alig várják a május közepét, amikor elvileg lejár az árstop, vagy legalább kiderül, hogyan tovább, és reménykednek az üzemanyagok bioösszetevőjének kivezetésében. Az élelmiszerláncok hallgatnak, a kisboltosok pedig csak vállat vonnak arra, hogy a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor belengette a hatósági árak megtartását. Pedig a kormányzati szándék feladja a leckét: az árstoppal érintett legtöbb élelmiszer beszerzése ötödével is többe kerülhet a boltok számára az intézkedés bevezetése óta.
A leggyakrabban az árazásnál találtak problémát az árstop betartását ellenőrző szakemberek.
A beszállítók árai magasabbak lettek, mint más boltok októberi árszintje, így a kisebb boltoknak a mennyiségi korlátozások ellenére is megéri ott vásárolni.
2007 óta nem látott inflációt mért januárra a KSH, és ez lassan csökkenhet a kormányzati intézkedések ellenére – vagy épp azok miatt.
Bár az árstop bevezetésekor sokan attól tartottak, hogy elárasztják a hazai üzleteket az olcsóbb importáruk, csütörtöki körképünk ezt csak részben igazolta.
17 üzletben volt gond az élelmiszerárstop betartásával. Magasabb áron kínálták a termékeket, vagy éppen kevesebbet tartottak raktáron.
Az első árstopos napon nem pörögtek fel a vásárlások.
