A benzin bioüzemanyag-tartalmának csökkentése nagyon jó felvetés, ez literenként 40–50 forint megtakarítást is jelenthet – mondta Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke a hvg.hu-nak arra a kérdésre, hogy mit szól a hatósági árak eredetileg megszabott határidőn túli fenntartásának szándékához. Erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján – ekkor említette a bioösszetevő kivezetését is –, jelezve, hogy a kormány szeretné fenntartani az árstopot, de ehhez tárgyalni kell az érintettekkel, ami szerinte több esetben el is kezdődött.

A hvg.hu információi szerint ugyanakkor egyelőre sem az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozók, sem a benzinkutasok – legalábbis a hazai magánkutak szövetsége – nem kapott ilyen tárgyú megkeresést a kormánytól – igaz, a hétvégi választásnak még nincs hivatalos végeredménye, még fel sem állhatott az új parlament, a kormányalakítás pedig május végéig is elhúzódhat Orbán Viktor szerint.

Fazekas István

Az alap üzemanyagokra tavaly novemberben bevezetett, és idén év elején május közepéig meghosszabbított ársapka nyomán több benzinkút is bezárásra kényszerült, majd az oroszok ukrajnai háborújának megindítása után üzemanyag-ellátási problémák is adódtak. Az intézkedés ellen többször is tiltakozó, és tüntetést is szervező hazai benzinkutasok szövetségét vezető Egri Gábor az árstop esetleges meghosszabbítására azt mondta, hogy rászorultsági alapra kellene helyezni, amit az FBSZ már többször is felvetett. Jelen helyzetben ugyanis a hazai szektor 40 százalékát adó

körülbelül 1000 magyar családi tulajdonú benzinkút viszi a hátán az árstopot,

és ők állják azoknak a kedvezményét is, akik képesek lennének megfizetni a magasabb árat. A 480 forintos árstop bevezetése nélkül egyébként így alakult volna az érintett üzemanyagok ára az elmúlt hetekben (a holtankoljak.hu adatai alapján):

„Tőzsdei jegyzésű terméket fix áron árusítani közép-hosszú távon nem fenntartható” – mondta az elnök, aki szerint a benzinkutak már megkapták az árstop kedvezőtlen hatásait enyhítő literenként 20 forintos támogatást (könnyítésként a korábbi tiltakozások nyomán ennyivel csökkentette a kormány az üzemanyagok jövedéki adóját), de ez csak villanyszámla kifizetésére volt elég. Tömeges kútbezárásra viszont nem számít, szerinte a többség, aki évtizedek munkáját tette bele a vállalkozásába, nehezen engedi ezt el, és inkább vállalja a veszteséget vagy a nullszaldót.

Mindenki várja a május 15-ét, abban reménykedik, hogy visszaállnak a piaci viszonyok, és szociális alapú lesz a támogatási rendszer.

Ez szerinte azért is fontos, mert azzal, hogy az árak növekednek, az adóbevételek is növekednek, és ez az államnak sem mindegy.

Nem értik a független benzinkutasok, milyen alapon találták ki az árstopot

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kéri a Független Benzinkutak Szövetsége, amely demonstrációt hirdettek a Mol budapesti székháza elé.

„Nálunk nem oszt nem szoroz, csak háromféle terméket tartunk az érintettek közül” – vonta meg a vállát az árstoppal kapcsolatos kormányzati szándékra egy óbudai panel árkádjai alatt működő kisbolt üzletvezetője. „Csak az veszi ezeket, aki nem tud elmenni máshova, vagy hirtelen kell leszaladni érte.” A többi áru viszont szinte napról-napra drágul, szerinte ez aggasztó igazán.

Kétnaponta, hetente kell átírni az árakat.

A kormány még január közepén rendelte el a finomliszt, a 2,8 százalékos UHT tej, a kristálycukor, a sertéscomb, az étolaj, valamint a csirke egyes részeinek (mell és far-hát) esetében, hogy februártól a tavaly októberi áron kell adni, ezzel igyekezve fékezni az egyre emelkedő inflációt, pontosabban pluszpontokat szerezni a választási kampányban.

Havi kétezer forintot lehet spórolni az élelmiszerárak befagyasztásán, de mit nyerhet vele a kormány?

Kiszámoltuk, mennyit lehet azzal spórolni, hogy a kormány hét élelmiszertermék árát maximálja. Arra is kerestük a választ, mekkora politikai kockázatot jelent a kormánynak a választás előtti hónapokban elszálló infláció, mi a kormány felelőssége az eddigi drágulásban és mi a világpiaci folyamatoké, illetve mennyi a racionalitás az ellenzék áfacsökkentési kérésében.

A lépés nyomán a nagyobb láncok közül többen is mennyiségi korlátozásokat vezettek be az érintett termékekre, de akcióikban ki is használták, volt üzletlánc, ahol még a befagyasztott áraknál is olcsóbban adták ezeket. Az intézkedés bevezetésekor arra lehetett számítani, nem minden alap nélkül, hogy a hazai árut olcsó import váltja majd fel, februári körképünk viszont ezt csak részben igazolta.

Az, hogy az árstop az élelmiszerek esetében mennyire terheli meg a terméklánc szereplőit, nagyban függ attól, hogy a szabadpiacon eközben mekkora volt az áremelkedés:

• az étolaj kereskedelmi beszerzési ára közel 19 százalékot drágult október közepe óta – itt egy jó ideje tartó drágulás folytatódik, ami meglátszik abból is, hogy a napraforgóból készülő, nem árstoppolt margarin ára is majdnem 23 százalékot nőtt október óta;
• a háború jelentős ármozgást idézett elő a gabonák esetében, ez pedig komoly drágulást hozhat az árstop lejárta után a lisztnél, ami már észlelhető a kenyérnél is: a KSH márciusi adatai szerint az egykilós fehér kenyér átlagára már 518 forint volt, ez 24 százalékos emelkedés tavaly október óta;
• ami a sertéshúst illeti: Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke ezzel kapcsolatos kérdésünkre csütörtökön azt mondta: most lesz érdekes a helyzet, hiszen amíg október közepe és február között nem igazán változott a sertéshús ára, az elmúlt hetekben 60 százalékos árrobbanást tapasztaltak.
• a csirkemell és a csirke far-hát esetében is szembetűnő a növekedés. A KSH adatai szerint a nem korlátozott árú csirkecomb októberben átlagosan 740 forintba került, márciusban már 884 forintba került, ami több mint 19 százalékos emelkedés – a többi csirkerésznél vélhetően hasonló mértékű drágulást fedett el a kormányintézkedés;
• nem kerülte el az áremelkedés a tejtermékeket sem, ez látszik az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatbázisából: a nyerstej ára egy év alatt 20 százalékkal nőtt, de október és február között is 14 százalékos volt a drágulás. Ezt pedig követik azoknak tejtermékeknek az árai, amelyeket nem korlátoztak, a sajtok például egy év alatt 21,8 százalékkal drágultak a KSH legfrissebb, márciusi adatai szerint az elmúlt 12 hónapban.

„A cukron és a liszten kilónként 30 forintos a ráfizetés, étolajat szerencsére még tudok olcsóbban szerezni.” Ezt egy zuglói zöldövezetben lévő kisbolt tulajdonosa mondta. Ő nem emiatt – a havi szinten szerinte elhanyagolható – veszteség miatt elégedetlen, hanem a kártyás fizetéssel járó pluszköltségeken, ugyanis ha valaki egy darab 100 forintos csokit vesz kártyával, akkor 14 forintot bukik rajta a bolt.

MTI / Balogh Zoltán

A hvg.hu nagyobb élelmiszer-láncokat is megkeresett a kormányzati tervekkel kapcsolatban, de volt, aki nem akarta kommentálni, más későbbre ígért választ, illetve volt, aki jelezte, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetséget érdemes faggatni, amely azonban még korainak tartja kommentálni a kormányzati szándékot.