Debrecen városképét máig erőteljesen befolyásolják a város paneltelepei. A panellakásokkal eredetileg a 2. világháború utáni lakáshiányra kerestek megoldást, azonban később sem álltak le az építésükkel, mára Debrecen lakosságának közel fele lakik panellakásban. Kovács Péter, Ybl-díjas építészmérnökkel, a Debreceni Egyetem docensével beszélgettünk.
Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben tervezik meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban – tájékoztatta a hvg.hu-t az új szemléletet meghonosításán dolgozó Paulinyi & Partners építésziroda.
A szakma szerint a panellakótelepek szellemét idézik meg, mégsem ugyanazok a problémáink a földből kinövő társasházak jelenségével a fővárosban. Amíg azonban egy lakótelepi háznál körül tudjuk írni, hogy túl nagy, túl szürke, esetleg belül túl zajos, addig a városnegyedek képét átrajzoló épülettömbökkel kapcsolatban nehéz többet mondani annál, hogy „nem tetszik”, vagy „nem illik oda”. Budapest fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ezt a szintet megugorjuk – a fővárosi építészszakma pedig most ült le, hogy konstruktív vitát indítson, mielőtt még a városközösség ott találja magát, hogy a beruházók feláldozták őket is a profit oltárán.
Komoly változás állhat be a kínai építőiparban, ha az egyik közeljövőben esedékes projekt sikeres lesz: 3D-nyomtatással építenek gátat.
A lengyel Łódź városának panelházairól és környékéről készített fotóit állította ki a Budapest Fotófesztivál részeként a K11 Művészeti és Kulturális Központban Olajos Ilka, a MOME mesterszakos fotográfus hallgatója. A munka azonban nemcsak egy erasmusos projekt, hanem egy jóval nagyobb portfólió része volt, Olajos Ilka ugyanis évek óta fotózza a budapesti panelházakat is, képeivel megjelenítve a lakótelepek nosztalgikus hangulatát és különleges formaiságát. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunk részeként kiállítása zárónapján beszélgettünk a fiatal fotográfussal.
A 20. század egyik legjelentősebb építésze Pécsett született 120 évvel ezelőtt, 1902. május 21-én. A korszak legnagyobb hatású iparművészeti és építészeti műhelyének, szellemi központjának, a Bauhausnak volt ő az egyik legeredetibb, legnagyobb hatású mestere, Walter Gropius legkedvesebb tanítványa. A világ sok-sok országában állnak a művei, családi házak és monumentális épületek, mint például a fenti képen látható párizsi Unesco-palota. Magyarországon egyetlen Breuer-épület sincs.
Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.
A felújított középső állomások a 3-as metró vonalán többnyire színesek, és több helyen a régi szerkezeti elemeket is megmutatják. A Corvin-negyednél megidézik a régi műanyagpadok látványát, a Kálvin téren pedig a csodaszarvas legendáját.
A kelet-ukrajnai város épületeinek 25 százaléka semmisült meg.
A válasz egyszerűbb, mint gondolná: mindhárom területen rengeteg adatot megmozgató szakemberek dolgoznak, akiknek professzionális munkaállomásra van szükségük, hiszen a legújabb kasszasiker, a legújabb csúcsverda, vagy épp a meglévő tudományos ismereteinket gyökeresen átalakító felfedezés csak akkor válhat valósággá, ha a kutatási vagy fejlesztési folyamatok során megbízható technológia jelenti az alapot, amire az adott terület szakértői építhetnek.
Minden eredeti terven, határidőn, költségkereten túllépve, öt év után, 55 milliárd forintból elkészült az Operaház Andrássy úti épületének felújítása. Annak idején a felavatásakor ilyennek láthatta az épületet Ferenc József is, mint amilyen most a műemléki rekonstrukciója után lett. Csakhogy komoly viták árán jutottunk el idáig.
Zárható szobák váltották a nyílt, egybefüggő tereket a koronavírus okozta bezártság nyomán, de a tartós bútorok, vad színek és a hangszigetelés is nagyobb hangsúly kapnak, mint előtte.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
A Beszélő című szamizdat folyóirat alapító szerkesztője volt.
Az épületet megpróbálták védetté nyilváníttatni, sikertelenül.
A kísérleti projektben az próbálják meg bizonyítani, hogy – kis túlzással – tejjel-mézzel folyó kánaán is lehet egy 16 emeletes toronyház.
A január 22-én megnyíló Magyar Zene Háza légies és varázslatos, a tavasszal átadni tervezett Néprajzi Múzeum épülete hatalmas, mégsem nagyvonalú, és valószínűleg nem követni való példaként kerül be az építészettörténetbe.
Melyik sikerült, melyik lesz borzalmas, és milyen más út lehetett volna a budai Vár második világháborús sebeinek a begyógyítására. Igyekszünk rendet vágni az épülő replikák között.
