Lerombolták Breuer Marcell New York-i házát, mert kellett a hely néhány teniszpályának
Az épületet megpróbálták védetté nyilváníttatni, sikertelenül.
hvg.hu
Rövid idő alatt a földdel tették egyenlővé a világhírű magyar építész-formatervező, Breuer Marcell egyik jelentős épületét, a Geller I néven ismert lakóházat – adta hírül a Tervlap. Az ingatlan, amely aztán beindította a magyar alkotó tengerentúli karrierjét, a New York állambeli Lawrence-ben épült meg 1945-ben.
Ez volt a pécsi születésű építész első olyan kettős tömegű „binukleáris” házterve, ahol a nappali és a hálórészek két különböző formai elemből tevődtek össze. „A ház pillangószárnyakra emlékeztető tetője és hatékony alaprajzi rendszere, amely elválasztja a nappali és éjszakai használatot, az ideális modern családi otthon prototípusává vált” – olvasható a cikkben.
Az épület jelentős hírnévre tett szert, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Svájcban is írtak róla fontos építészeti lapok. 1980-ban bekerült a történelmi Helyek Nemzeti Nyilvántartásában (National Register of Historic Places), védettnek azonban nem számított.
A Tervlap beszámolója szerint Long Islandnek az a része, ahol az épület állt, nagy változásokon ment át, az ingatlanok értéke pedig az egekbe szökött. A Geller I lebontásával járó ingatlanfejlesztési projektről tavaly év végén értesültek az építészeti örökséget védeni próbáló szervezetek, amelyek nem tudták elérni, hogy a ház helyi nevezetességi státuszt kapjon. A beruházó lebontotta, a helyére egy villa és teniszpályák épülnek.
Breuer Marcell (1902-1981) a XX. század egyik legjelentősebb építésze és bútortervezője volt. Tanult, majd mester lett a Bauhausban, Walter Gropiusszal dolgozott, majd Londonba menekült a nácik elől. Később az Egyesült Államokba költözött, tanított a Harvardon, saját stúdióját 1946-ban alapította meg. Az országban több mint száz épületet tervezett.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak, hanem már év közben folyósít 150 milliárd forintot. Ebből 47 milliárdot csak a kórházi koszt feljavítása visz el. Arról, hogy mire elég mindez, és mit kellene tennie a következő kormánynak, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. HVG-portré.