Az emberfélék három egyede gyalogolt végig 3,5 millió éve a friss vulkanikus hamurétegen, nyomaik a szemerkélő esőnek köszönhetően cementálódtak, majd további hamuréteg fedte be azokat. A lábnyomokat 1976-ban tárták fel Tanzániában - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

"Némely kutató úgy véli, hogy a laetoli lábnyomokat olyan lények hagyhatták hátra, akik az emberszabású majmokhoz hasonlatosan félig felegyenesedve jártak, szerintünk azonban teljesen felegyenesedve közlekedtek. Sok szempontból nagyon +modern+ lábnyomokról van szó" - hangsúlyozta Robin Crompton, a Liverpooli Egyetem kutatója.

A brit tudósok a nyomokról igen precíz digitális felvételeket készítettek, majd megvizsgálták hol mélyebbek, hogy kiderítsék: az ujjak, vagy a sarok fejtett-e ki járáskor nagyobb erőt. A laetoli nyomokat a kutatók összehasonlították modern emberek lábnyomaival, akik általában cipőt viselnek. Megvizsgálták kenyai és indiai lakosok lábnyomait is, akik főleg mezítláb járnak, ahogy a felegyenesedve járó csimpánzok és bonobók lábnyomait is.

Az egyetlen emberféle, amely a lábnyomok keletkezésének korában a térségben élt, az Australopithecus afarensis. E faj "emblematikus" alakja Lucy, a 3,2 millió éve élt nőstény, amelynek csontvázát 1974-ben tárták fel az etiópiai Afar-medencében.

Bár Robin Crompton meggyőződése szerint a felegyenesedett testtartás évmilliók óta azonos, a kutató úgy véli, hogy az Australopithecus afarensis ideje java részét mégis a fákon tölthette.

Később a szárazabbá váló éghajlat az erdők fokozatos eltűnéséhez vezetet, így nehezebbé vált a fákon való közlekedés, és az emberfélék a földre kényszerültek.