Idegen égitest nyomaira bukkantak a csillagászok, egy fiatal csillagrendszerbe hatolt be
Magyar kutatók is kivették a részüket abból a felfedezésből, amit a Z Canis Majoris nevű kettős csillag közelében figyeltek meg.
Magyar kutatók is kivették a részüket abból a felfedezésből, amit a Z Canis Majoris nevű kettős csillag közelében figyeltek meg.
A medveállatkák elképesztően szívós élőlények, még a legextrémebb körülményeket is képesek túlélni. A Santa Barbara-i Egyetem őket használva vizsgálná meg, milyen következményei vannak egy sokkal hosszabb űrutazásnak.
Révbe ért a James Webb űrteleszkóp, amely nyárra már teljesen bevetésre kész lesz és a műszereit magyar kutatók is használhatják majd.
Szeptemberben kiderül, el tud-e téríteni egy űrhajó egy kisebb égitestet. Fejlődik a veszélyes aszteroidák nyilvántartása is.
A robotkar 47 perc alatt választotta le, forgatta meg, majd csatlakoztatta újra a Tiencsou-2 teherűrhajót.
A vitorlaformájú árnyékoló a hőségtől és a fénytől védi az óriási teleszkóp érzékeny műszereit.
A James Webb űrtávcső 30 perccel azután vált le a hordozórakétájáról, hogy elindult a Földről. Mostanra már 900 ezer kilométernél is távolabb került a bolygónktól.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) mellett tette le a voksát a NASA, mert szerintük az elmúlt 20 évben rengeteg fejlesztést és tudományos eredményt köszönhetünk az egységnek.
A Földtől mintegy másfél millió kilométerre fog dolgozni a James Webb űrtávcső, hogy feltárja az unverzum eddig nem ismert titkait. A szerkezet az út nagyjából harmadát már megtette.
Japán is részt vesz az Egyesült Államok Artemis-programjában, ami egy Hold körüli bázisról küldene űrhajósokat az égitest felszínére.
A Coloradói Egyetem mérnökei laboratóriumban hoznák létre az idegen bolygók légkörét, hogy tanulmányozni tudják azokat.
Az Európai Űrügynökséget (ESA) is megérintette a karácsonyi ünnep: egy 1972-ben, még a Holdon becsomagolt vákuumkamrát fognak felnyitni, de a lehető leglassabban. Jó okkal teszik ezt.
A Hubble űrteleszkóp forradalmasította az űrkutatást a kilencvenes években, most a NASA ugyanerre készül a hamarosan induló James Webb űrteleszkóppal is. Tudományos szenzációk sorát várják a csillagászok.
A kutatók a Földtől 123 fényévnyire lévő HAT-P-11b bolygót figyelték meg, és a Hubble adatai alapján úgy tűnik, mágneses mezővel rendelkezik.
A Ryugu aszteroidáról 2020 végén érkezett vissza a Földre egy kapszulányi minta, az első nagyobb vizsgálatok eredményét pedig mostanra publikálták a kutatók.
Az űrállomás asztronautái nemcsak kutatók, hanem emberek is. Akik pedig a Földtől távol is szeretik jól érezni magukat.
A WASP-103b jelű bolygónak csak 22 földi óra kell ahhoz, hogy megkerülje a csillagát.
A tudósok a kínai Csang'o-5 holdszonda által rögzített adatokat vizsgálták, ami egy nagyobb kőzetet elemzett a Hold felszínén.
Kína több mint 40 űreszköz-fellövést tervez 2022-re, és az év végéig be akarja fejezni a Föld körül keringő űrállomása, a Tienkung (Mennyei Palota) építését.
A tudósok számára továbbra is rejtély, hogyan keletkeznek a csillag nélküli kóbor bolygók, egy új felfedezés azonban közelebb viheti őket a megoldáshoz.