Holnap délelőtt küldi fel a NASA az űrszondát, ami 6 500 000 000 km-t tesz majd meg
Első ízben kutatja a Jupiter körül keringő aszteroidákat az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
MTI
A Lucy nevű űrszonda a következő 12 évben rekordszámú aszteroidát tanulmányoz, ezen idő alatt 6,5 milliárd kilométert tesz meg. A tervek szerint 2025 áprilisában a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv egyik aszteroidája mellett halad el, 2027 augusztusában pedig a Jupiter titokzatos hét trójai kisbolygóját is felkeresi.
A Lucy célja, hogy új információt gyűjtsön a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti formálódásáról. A misszió a nevét a Lucy néven emlegetett ősi fosszíliáról kapta, amely betekintést engedett az emberi faj evolúciójába. A trójai aszteroidák megfigyelése pedig a „bolygóképződés fosszíliáiról” adhat képet.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
A Lockheed Martin által épített berendezés az első napenergiával működő szonda – a panelek egyenként több mint hét méter átmérőjűek –, amely a Naptól ennyire távol dolgozik és több aszteroidát kutat, mint korábban bármely más szonda. A műszereket és a kommunikációt Földdel biztosító kétméteres antennát az űrszonda testén helyezték el.
A Lucy további különlegessége, hogy pályája háromszor is visszakanyarodik a Földhöz, hogy annak gravitációját használja fel útjához, és ezáltal az első olyan űrszonda lesz, amely a Naprendszer külső részéről tér vissza a Föld közelébe. A görög mitológia nyomán elnevezett trójai aszteroidák két rajban ugyanazon a pályán keringenek a Nap körül, mint a Jupiter, az egyik csoport a bolygó előtt jár, a másik pedig mögötte.
A Lucy űrszonda pályája
Southwest Research Institute
Az űrszonda megfelelő időjárási feltétetek esetén a floridai Cape Canaveral Űrállomásról indul útnak közép-európai idő szerint 11:34-kor.
A misszió összköltsége 981 millió dollár (304,7 milliárd forint).
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.