A 8 évvel ezelőtti kémbotrány főszereplője azt mondja, a Pegasus-ügyhöz képest piti dolog az, amit ő annak idején nyilvánosságra hozott az amerikai titkosszolgálatok által végzett világméretű lehallgatásokról.
A kormányzati kommunikációs szakembereknél valamivel szorgalmasabban dolgoznak az internet népművészei a Pegasus-ügyben. Is.
Nem igényel felhasználói figyelmetlenséget a világraszóló megfigyelési botrányt kirobbantó Pegasus – a program a mobil tulajdonosának egyetlen mozdulata nélkül csempészhető be a telefonra. Ami ezután következik, az is figyelemreméltó: a kémszoftver olyannyira mindentudó, hogy több jogosultságot szerez magának a készüléken, mint amennyi a mobil használójának lehet.
Adrien Beauduint nem lepte meg, hogy megfigyelik. Szerinte az Orbán-rendszer nem törődik a jogszerűséggel.
A Pegasus gyártója ugyan nem árulta el, kik voltak a vevőik, de a Washington Post szerint a cég egy volt alkalmazottja megerősítette a magyar kormány érintettségét.
Az Amazon felhőszolgáltató platformját használta a Pegasus kémprogramot gyártó cég.
A Pegasus nevű szoftverhez kapcsolódó megfigyelési ügy kivizsgálása nem érdeke a kormányzatnak, de ha be is bizonyosodna a törvénytelenség, komoly jogi, pláne politikai következményei ennek aligha lennének – mondta Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. A hvg.hu-nak adott interjújában arról is beszélt: a titkos információgyűjtés magyar szabályozásával több gond is van: túlságosan elnagyolt, hiányoznak garanciális szabályok, nincs érdemi jogorvoslati lehetőség, ráadásul sérti az emberi jogokat.
A belügyminiszter Szél Bernadett kérdésére reagált, és kész a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén is válaszolni, bár a Fidesz frakciója nem tartja indokoltnak annak összehívását.
Megengedhetetlen a Magyar Lapkiadók Egyesülete szerint, hogy állami szervek olyan módszerekkel végezzenek titkos lehallgatásokat, melyek sérthetik az Alaptörvényt is.
Állítólag bangladesi vevőknek demonstrálták a kémprogram működését 2018-ban azzal, hogy bevetették Magyarországon.
A miniszter szerint nem attól függ, hogy lehallgatnak-e valakit, hogy mi a foglalkozása, vagy a pártállása, hanem hogy veszélyt jelent-e az alkotmányos rendre. Ez azonban csak jogszabályban jól meghatározott módon történhet, amelyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jogosult ellenőrizni.
India, Marokkó és Ruanda is feszülten válaszolt a riporterek kérdéseire, mindenhol tagadják az érintettséget a lehallgatási botrányban.
A bizonyítékok fényében egyre reménytelenebb tagadni a megfigyeléseket Nemes Dániel információbiztonsági szakértő szerint.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.
A Fidesz az amerikai lehallgatási botrány idején még cselekvőkésznek mutatkozott.
A lap szakértője szerint egyébként is természetes, hogy kémkedik a magyar állam.
Aktivisták, jogászok és disszidensek lehetnek veszélyben több országban.
A Centrál Médiacsoport tulajdonosa is a Pegasus-ügy megfigyeltjei között volt. Ügyvédje szerint jogi lépéseket vizsgálnak.
Nem tudja kivizsgálni a nemzetbiztonsági bizottság a lehallgatási botrányt, mivel a Fidesz nem tartja ezt indokoltnak, nélkülük pedig határozatképtelen a testület. Éppen azzal egy időben közölték ezt, amikor a külügyminiszter arról beszélt, hogy egy bizottsági vizsgálat a törvényes módja az ügy tisztázásának.
A korábban a hvg.hu-nál dolgozó Dercsényi Dávid is ott van azok között, akiknek a telefonját a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerint megfigyelték a Pegasus nevű kémszoftverrel. Volt kollégánk azt mondja, az a legijesztőbb az egészben, hogy ha őt, aki nem oknyomozó újságíró, megfigyelték, akkor vajon mennyire szállhatnak rá azokra, akik az igazán kényes ügyekkel foglalkoznak?
