Magyarországon több mint 300 célpont lehet a Pegasus-botrányban, többek közt a Direkt36 két újságírója vagy Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa mellett a CEU egyik külföldi diákja, Adrien Beauduin is, őt a magyar hatóságok őrizetbe vették egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.

Beauduin a 444-nek elmondta, hogy 2017–18-ban gender studies mesterképzésen tanult a CEU-n, majd 2018 októberétől, a CEU helyzetének elbizonytalanodása után kezdett tüntetésekre járni, transzparenseket készített. A 2018. december 12-i demonstráción többekkel együtt letartóztatták. Két évvel később ejtették vele szemben a vádak többségét, de egy eljárás még folyik ellene: a transzparensek készítéséhez használt papírvágó ollót a rendőrség veszélyes tárgynak minősítette.

Azt mondta, nem lepte meg, hogy figyelik.

„Nem voltam meglepve, mivel az Orbán-rendszer nem sokat törődik a jogszerűséggel. Ráadásul miután a letartóztatásból elengedtek, később civil ruhás rendőrök követtek egy másik tüntetésre. A szakértői vizsgálat szerint biztosan megpróbáltak hozzáférni a mobilos adataimhoz. Képesek voltak rá, ha nem tették, annak csak az lehetett az oka, hogy rájöttek, egyáltalán nem vagyok érdekes a számukra. Nem is szeretném összehasonlítani a saját helyzetemet a lehallgatott újságírókéval és másokkal, akiknek tényleg fontos szerepük van Magyarországon.”

Beauduin a portálnak elmondta, hogy gondolkozik azon, hogy jogi lépéseket tegyen-e, és bízik abban, hogy a magyar érintettek harcolni fognak az igazságért.

Pegasus-ügy: Amit tudunk, és amit csak sejtünk

Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.

A Direkt36 vasárnap írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.

Az NSO nem fedte fel az ügyfélkörét, azonban a cég egy volt alkalmazottja hajlandó volt név nélkül nyilatkozni a vállalat megegyezéseiről a Washington Postnak. Azt írják, hogy az alkalmazott megerősítette számukra: a magyar kormány az NSO ügyfele volt.

Máshol ebbe belebukna a politika - interjú Szabó Máté Dániel jogásszal a megfigyelési ügyről

A Pegasus nevű szoftverhez kapcsolódó megfigyelési ügy kivizsgálása nem érdeke a kormányzatnak, de ha be is bizonyosodna a törvénytelenség, komoly jogi, pláne politikai következményei ennek aligha lennének - mondta Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója.