Háború és béke, területi követelések a tárgyalóasztalnál, gázszállítások, az ukrajnai magyar kisebbség jogai és Ukrajna EU-csatlakozásának támogatás is szóba került a CNN-en.
Még bízik a tárgyalások sikerességében az Európai Bizottság az ukrán gabona kapcsán, mint ahogy erre példa Szlovákia és Ukrajna közötti megállapodás. Ugyanakkor nem került le a napirendről, hogy Magyarországal és Lengyelországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indítson a brüsszeli testület.
Kijev szerint ez csak az első szakasza volt az ország energiahálózata ellen indított új orosz hadjáratnak.
Az ukránok lassan tüzérségi fölénybe kerülnek, ráadásul az oroszok hiába építettek ki többes lövészárokrendszert, mondta a Süddeutsche Zeitungnak Marcus Keupp, aki a svájci hadsereg tisztképző főiskoláján oktat.
Lengyelország bejelentette, nem szállít több fegyvert Ukrajnának, és figyelmét arra fordítja, hogy a lehető legkorszerűbb hadfelszerelésekkel lássa el saját hadseregét. Nehéz nem látni az összefüggést a lengyel bejelentés és a között, hogy Kijev az utóbbi napokban élesen és részben igazságtalanul bírálta az ukrán gabonaimportot megtagadó szomszédos országot.
Sőt, az elmérgesedett gabonavita miatt a lengyel elnök már azzal fenyegeti az orosz megszállás ellen háborúzó Ukrajnát, hogy ha ebben az ügyben nem engednek, akkor az ukrán gabona mellett más ukrán termékek is tiltólistára kerülnek Lengyelországban.
Két drón, a szakértők szerint az afrikai harcmodortól meglehetősen idegen módon hajtott végre több támadást is a szudáni polgárháborúban küzdő egyik fél, az RSF fegyveresei ellen.
Iránt a nyugati országok azzal vádolják, hogy nagy mennyiségben szállít támadó drónokat Moszkvának az ukrajnai háborúhoz, amit Teherán tagad.
Hamarosan megérkeznek Ukrajnába az Egyesült Államok által adományozott, M1 Abrams típusú harckocsik.
Az amerikai elnök az ENSZ-ben tartott beszédében sürgette a világ országainak vezetőit, hogy támogassák Ukrajnát.
A magyar kormányfő a saját céljaira használja ki, hogy saját országában, de a térség más részein is mind nagyobbak a kétségek Ukrajna megsegítése ügyében – írja véleménycikkében Cathrin Kahlweit, a legnagyobb példányszámú német lap, a Süddeutsche Zeitung közép-európai tudósítója.
A magyar külügyminiszter az ENSZ közgyűlésen beszélt arról, szerinte hibás út, ha a nyugati országok vezetői és diplomatái elfordulnak Oroszországtól.
Nincsenek oligarcha szupermenek, az erre vonatkozó mese csupán kitaláció, ami súlyos és tényleges károkat okoz a való világban, írja a történészprofesszor a brit Guardianben.
Az Oroszország elleni szankciók ellenére a nyugati technológia zavartalanul áramlik be, az olaj pedig ki az országból. Az USA és az EU nehezen tud fellépni az óriási profitot bezsebelő közvetítőkkel szemben, akik tovább drágítják Moszkvának a háborút.
Nem tudni, hogy a drón a levegőből esett le, vagy a tenger sodorta partra.
Heteken belül beköszönthet az arrafelé hagyományosan sok csapadékkal járó őszi időjárás, ami sártengerré változtatja a vidéket és leállít mindenféle nagyobb léptékű hadmozdulatot.
A most lövészárok-szolgálatot ellátó deszantosokat eredetileg egy támadó, illetve csapásmérő feladatokat ellátó, mozgékony egységnek képezték ki, akiket nagy luxus volna az első vonalban ledaráltatni, ám úgy néz ki, hogy az orosz vezetésnek jelenleg nincs más választása.
A háború nem csak kegyetlen, de drága is.
Az ukránok jelentős orosz erőket észleltek Bahmutnál, ennek ellenére állítják, hogy a várostól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
