Jövő év vége felé indulhatnak a Merzse-mocsár megmentését célzó munkálatok – jelentette be pénteken Horváth Tamás, Rákosmente polgármestere és Valentínyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációért is felelős vezérigazgató-helyettese. A mocsár helyzete már egy ideje aggasztja a helyieket és a környezetvédőket: a fontos vizes élőhelyként számontartott, de kiszáradás fenyegette láptó ugyanis a 2022-es aszályos évben ki is száradt. Medre azóta sem töltődött fel vízzel (mint borítóképünkön is látható), a helyi élővilág sokszínűsége is megcsappant. 

Megmentésén évek óta fáradozik a helyi önkormányzat, a szomszédos Ecserrel és tavaly óta a Budapest Airporttal karöltve. Utóbbi 10 millió forinttal támogatta a rehabilitációs tervek elkészítését, amiket mostanra sikerült engedélyeztetni a szakhatóságokkal. Ez – a polgármester által mérföldkőként jellemzett fejlemény – adta a kiszáradt mocsár szélén, a helyi tanösvény kiindulópontjánál tartott sajtótájékoztató apropóját is. 

Valentínyi Katalin, a Budapest Airport vezérigazgató-helyettese a helyszínen, ecseri és rákosmenti polgármesterek és alpolgármesterek társaságában, Horváth Tamás jobbról a második

Budapest Airport

Horváth Tamás vázolta a mocsár fő problémáját: annak idején a csapadékvizet a környékről, így Rákosmente felől is idevezető árkokat (például a 172. csatornát, amely aztán a Gyáli 1. csatornán keresztül a ráckevei Dunaágba el is viszi a vízfelesleget) annak idején túl mélyre ásták. Medrük áttöri a talaj felső vízzáró rétegét, a víz ennél fogva pedig nem a mocsárba, hanem alája, a föld mélyebb rétegeibe szivárog, illetve túl hamar lefolyik. A vízpótlást korábban ivóvízzel igyekeztek biztosítani, de ez fenntarthatatlannak bizonyult. 

Sekélyebb és szélesebb

A mostanra kidolgozott rehabilitációs terv lényege, hogy a csapadékvíz idevezetése révén önfenntartó módon biztosítsák a vizet. A megoldás a kérdéses árkok átalakítása – de nem betemetése – lesz: a medreket sekélyebbre veszik – hogy a víz a felső záróréteg felett maradjon –, de szélesebbre is szabják – hogy megmaradjon a szállítókapacitásuk. A módszer ráadásul túlmutat a mocsár megmentésén: az így megvalósuló vízvisszatartás révén nemcsak az élőhelyet tudják helyreállítani és fenntartani, de hatékony szerepet játszhat a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, az aszályok okozta károk megelőzésében is.

A következő lépés a kiviteli tervek elkészítése lesz, a reptér – a társadalmi felelősségvállalás jegyében – ehhez is támogatást nyújt.  A konkrét munkálatok a kiviteli tervek engedélyeztetése után, várhatóan jövő télen – az élővilág minél kisebb zavarása érdekében a vegetációs időszak végén – kezdődhetnek meg. 

A Merzse-mocsár az utolsó mocsár (volt, és a rehabilitáció révén talán lesz megint) a főváros területén, és immár 47 éve védett terület. Bár korábban olyan sok víz volt benne, hogy a második világháború idején innen elégítették ki a ferihegyi repülőtér vízszükségletét, és úszóláp, sőt „úszó álszárazföld” is megtalálható volt rajta a gazdag növény- és állatvilág mellett, az idők során, a terület lecsapolása, a táj átalakítása, a környező földek gazdálkodásba vonása következtében vizének javát elvesztette, és már többször is kiszáradt – írtuk róla tavalyi, kerületmustra sorozatunkban.

A területen megfordult az európai madárfajok egyharmada, a Magyarországon megtalálható madárfajok fele, és a Budapesten élő madárfajok 75 százaléka – legalábbis akkor, amikor még volt benne víz. A helyi védett növényfajok közül a fehér madársisak és a mocsári kosbor is említést érdemel.

Valentínyi Katalin szerint igyekeznek kiemelt figyelmet fordítani a reptér környezetében élőkre és a jó ügyek felkarolására és a mocsár megmentése is ilyen. Mint a hvg.hu-nak elmondta, azzal együtt is támogatják, hogy a táj rehabilitációjával várhatóan nagyobb számban ismét megjelenő madarakkal számolniuk kell a reptér zavartalan forgalmának biztosítása során, de meg fogják oldani.

A kezdeményezők most számítanak, hogy a rehabilitáció révén visszatérhetnek az élőhelyre a vízhez kötődő kétéltű- és hüllőfajok (erdei béka, vöröshasú unka, pettyes gőte, mocsári teknős), a madarak (barna rétihéja, énekes nádiposzáta, szárcsa, szürke gém, színpompás gyurgyalag, füleskuvik), és megfelelő mélységű és tartósságú vízborítás esetén az élőhelytípusra jellemző halak is visszatelepíthetők lesznek.

Budapest Airport