Csökkennie kellene, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, de mégis nőtt olvasóink karbonlábnyoma a tavalyi második félévben – derül ki a február elején egy éve indított karbonlábnyom-kalkulátorunk legfrissebb adatait elemezve. A kérdőív kitöltőinek átlagos karbonlábnyoma továbbra is az országos átlag 5 tonna fölött jár, de a tavaly nyári adatokhoz képest 60 kilogrammal nagyobb is lett: 5,1 tonnáról 5,16 tonnára nőtt. Ez megközelíti egy átlagos magyar nő súlyát, ami a KSH adatai szerint 69 kg.

Közel egy éve indított karbonlábnyom-kalkulátorunkkal mindenki kiszámíthatja, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár az életmódja. A szén-dioxid mellett persze számos más gáz és egyéb tényező is hozzájárul a globális felmelegedéshez, mégis a karbonlábnyom vált általánosan elfogadott, könnyen értelmezhető mérőszámmá a klímaváltozás megfékezését célzó törekvéseknél.

Nem jó, nem tragikus - megkérdeztük, mekkora a karbonlábnyoma a hvg.hu olvasóinak, és elszomorodtunk az eredményeken

Meghaladja a hazai átlagot annak a több mint 21 ezer embernek a karbonlábnyoma, akik kitöltötték a hvg.hu karbonlábnyom-kalkulátorát. Annak örülünk, hogy a kérdőívet ilyen sokan kitöltötték, az elért eredményre azonban nem vagyunk büszkék. A többség ugyan klímatudatosan igyekszik hűteni az otthonát, de talán túl sokan autóznak indokolatlanul, és esznek túl sokszor húst.

Kiszámolták, hogy ha el szeretnénk érni, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés mértéke ne haladja meg a 2 Celsius-fokot, akkor 1,87 tonnára kellene levinnünk az egy főre eső átlagértéket. Sajnos a kalkulátort tavaly július és év vége között kitöltők válaszai alapján mutatott eredmény arra utal, hogy olvasóink többsége még nem indult el ezen az úton. Pedig a párizsi klímaegyezményben nem is 2, hanem 1,5 Celsius-fokban határozták meg az ENSZ tagállamai azt a határt amin belül kellene tartani a felmelegedést ahhoz, hogy még kezelni tudjuk a hatásokat (szélsőséges időjárási jelenségek, pokoli hőségek, aszályok, inváziós állat- és növényfajok megjelenése stb.) vagy legalább képesek legyünk alkalmazkodni hozzájuk.

Többen repültek, de az autóval járók aránya nem változott

A kitöltők a korábbiakhoz képest például egy kicsivel többet repültek: közel 62 százalékuk nem repült sehova repülőgéppel, tavaly nyári eredményeknél még 63 százalékos volt az arányuk. 4-ről 4,5 százalékra emelkedett azok aránya, akik 17 500 kilométernél is messzebbre repültek. A legrövidebb, 1250 kilométeres távra – amire már reális alternatíva lehet a sokkal kedvezőbb kibocsátású vasúti közlekedés – ugyanakkor kevesebben vették igénybe a repülőt, a korábbi minden harmadik helyett csak körülbelül minden tizedik kitöltőnk tett így.

Túry Gergely

A közösségi közlekedés azonban nem lett népszerűbb: a kitöltők háromnegyede továbbra sem használ vonatot (kétharmaduk pedig buszt), annál inkább autót (vagy motorkerékpárt). A kérdőívre válaszolók majdnem pontosan háromnegyede továbbra is heti rendszerességgel tölt autóban (motoron) valamennyi időt. Közülük viszont minden harmadik csak rövidebb időt: hetente kevesebb, mint két órát. Öt munkanappal számolva ez megegyezik a tavalyi első félév adatával: napi 24 perc, ami utanként – ha feltételezzük, hogy munkába járnak így – legfeljebb 12 perc. Ezek a rövid utak egészen biztosan kiválthatók lennének szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kedvezőbb, klímabarát közlekedési módokkal (pl. gyaloglás, kerékpár, közösségi közlekedés).

A gázfűtés dominál, de picit több a megújuló

A tavalyi adatokat a nyári kánikulában elemeztük, akkor a hűtésre fókuszáltunk, most viszont inkább fagyos napok járnak. Olvasóink közel 58 százaléka gázzal fűt (ami egy százalékkal kevesebb, mint tavaly nyáron), és 6,1 százalék használ megújuló energiát otthona melegen tartásához, ami valamivel magasabb az első félév 5,9 százalékos értékénél.

Lehet, hogy a hidegebb őszi és téli napok teszik, de az újabb kitöltők közül több mint minden második (55 százalék) 21-22 Celsius-fokos hőmérsékletet tartott otthonában. Az ő arányuk tavaly nyáron nem érte el az 50 százalékot. A tavaly nyári 10-zel szemben most viszont már 13 százalék mondta azt, hogy 23 fok fölé tekerte a termosztátot. Kevesebben lettek viszont azok, akik 18-20 fok között tartják otthonuk hőmérsékletét: 30 százalék alá esett.

Az otthonok hűtését tekintve érdemben nem változtak az arányok: a kitöltők körülbelül kétharmada egyáltalán nem használ légkondicionálót, többségük (45 százalék) árnyékol és szellőztet, kisebb részük (7 százalék) ventilátorozik.

Kevesebb marhahús

A húsfogyasztási szokásokban sem látni jelentős változást, bár most már minden bő tizedik olvasónk nem eszik marhahúst (10-ről 11 százalékra nőtt az arányuk), de minden ötödik ritkán fogyaszt húsételeket (az ő arányuk 21 százalékos maradt). A vegán vagy vegetáriánus étrendet követők aránya ugyanakkor kevesebb lett: 7 százalékról 6 százalék alá esett az új kitöltők esetében. A sokszor vagy minden étkezéskor húst fogyasztók aránya eközben valamivel kétharmad alá, 60 százalékosra csökkent.

Az élelmiszerek kidobása tekintetében nincs számottevő változás: valamivel több mint a negyedük (24 százalék) semennyit nem dob, közel kétharmaduknál (60 százalék) csak az élelmiszerek egytizede kerül a kukába, a vásárolt élelmiszernek 30 százalékánál nagyobb mennyiségét kidobók aránya viszont nőtt pár tizedszázalékkal, de továbbra is kevesen vannak: legfeljebb minden századik kitöltő.

Pixabay / tomwieden

Nem változott érdemben az élelmiszerek beszerzésével kapcsolatos tudatosság. A nagy arányban helyi termékeket vásárlók továbbra is 15 százalékot tesznek ki, de 30-tó 28-ra csökkent azok aránya, akik figyelnek arra, hogy magyar terméket vásároljanak. Kicsivel többen lettek ugyanakkor azok, akik nem figyelnek arra, milyen messziről érkezik az élelmiszer, ami az asztalra kerül, pedig ebből is számottevő többletkibocsátás fakad.

Változtatott valamin az elmúlt évben?

Aki már kitöltötte a kalkulátort, annak nagyon köszönjük! Az összehasonlítás érdekében viszont arra biztatjuk, gondolja át, min tudna változtatni, tegye meg, majd számolja újra a szén-dioxid-kibocsátását. Továbbra is várjuk természetesen az újabb kitöltőket is, reméljük az idei első félévben sikerül jó irányba változni. Addig is válaszoljanak a következő pár kérdésre, hogy közvetlenül is fel tudjuk mérni, mennyire próbálják olvasóink tudatosan csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat, és változtattak-e valamit életmódjukon az elmúlt egy évben a klímatudatosság jegyében:

MTI / MTVA / Róka László

AFP

Ha megválaszolta a fenti kérdéseket itt újraszámolhatja karbonlábnyomát:

Ön mennyire "terheli" meg a Földet? - számolja ki karbonlábnyomát a hvg.hu-n!

A HVG Hollandia budapesti Nagykövetsége Sustainable Tulip Award díjának médiapartnereként fontosnak tartja a fenntartható életmód térnyerését a mindennapokban. A program keretében a Nagykövetséggel közösen arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy az alábbi kalkulátorral számolják ki karbonlábnyomukat, nézzék meg, mennyire "terheli meg" a Földet az életmódjuk.